Â

Az â (latin small/capital letter a with circumflex) betű a francia, a friuli, a fríz, a portugál, a román, a török, a vallon, a vietnámi és a walesi nyelvben, de csak a román és a vietnámi ábécé része, mindkettőben a harmadik betű.

Az egykori román cirill ábécében a Ѫ volt a megfelelője. A Dnyeszter Menti Köztársaságban ma is használt moldáv ábécében ы a megfelelője.

Használata

A francia nyelvben

A franciában az [ɑ] (nyelvjárásokban lehet [a] is) hangot jelöli. Olyan helyen használják – néhány kivétellel – ahol az ófranciában -as- betűkapcsolat állt, melyből az idők során az s betű kikopott, de helyét máig jelzi a circumflexes magánhangzó: ófrancia baston > mai francia bâton ’bot’.

A friuli nyelvben

A friuliban a hosszú a-t ([aː]) jelöli: câl [kaːl] ’esik’.

A fríz nyelvben

A frízben az [ɔː] hang jele: wâld [ʋɔːt] ’erdő’.

A portugál nyelvben

A portugálban az â a szabálytalan helyen hangsúlyos [ɐ] jele, szabályosan hangsúlyos esetben ezt a hangot nem jelölik circumflexszel, pl. lâmina [ˈɫɐ̃minə] ’penge’, de Lusitana [ɫuziˈtɐnə] ’luzitán/portugál nő’. Nem tévesztendő össze a másik hangsúlyos magánhangzóval, az á-val, melynek kiejtése [a].

A román nyelvben

Bővebben: Román ábécé

A románban az â a román ábécé harmadik betűje, kiejtése [ɨ], mely megegyezik az î betű kiejtésével: România [roˈmɨni.a] ’Románia’ – înțelegere [ɨnʦeleˈʤere] ’megértés’.

A török nyelvben

A török nyelvben az â betűnek kétféle szerepe van:

  • egyrészt az előtte álló k, g, l betűkkel jelölt [k], [g], [ɫ] hangokat lágyítja [c], [ɟ], [l] hangokká, pl. kâğıt [caːˈɯt] ’papír’;
  • másrészt meghosszabbítja a hangot, pl. âdet [aːdˈet] ’tradíció’.

Mindkét eset – minimális kivételtől eltekintve – arab és perzsa eredetű idegen szavaknál fordul elő.

A vallon nyelvben

A vallonban a hosszú a-t ([aː]) jelöli: mwârt [mwaːrt] ’halál’.

A vietnámi nyelvben

Az â a vietnámi nyelvben a rövid [ɜ] hangot jelöli. A vietnámi ábécé harmadik betűje. Mivel a vietnámi tonális nyelv, ezért megkaphatja az 5 vietnámi ábécében használt tónusjelet is, ilyenkor a következő betűformák jönnek létre: Ầ ầẨ ẩẪ ẫẤ ấẬ ậ.

A walesi nyelvben

A walesiben az â a hangsúlyos hosszú a-t ([aː]) jelöli: gwâr [gwaːr] ’civilizált’. Gyakran található utolsó szótagban, a szó végződésének és a ragnak összeolvadásaként, ilyenkor kiejtése megrövidülhet: drama ’dráma’ + -au ’a többes szám jele’ > dramâu [draˈmaɨ]/[draˈmai] ’drámák’.

Átírások

A berber nyelv latin betűs átírásában a ⵄ betűt ([ʕ]) â-val jelölik.

Az ISO 9:1995 szabvány szerint â-val írjuk át a cirill Я betűt.

Egyebek

A horvát és szerb nyelvben nyelvészeti kiadványokban az â betűvel jelölik az [a] hang hosszú változatát ([aː]). A mindennapokban ezt a jelölést máshol nem használják.

Karakterkódolás

Karakterkészlet Kisbetű
(â)
Nagybetű
(Â)
Unicode U+00E2 U+00C2
HTML/XML â Â

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Omniglot - A világ írásrendszerei és nyelvei (angolul)
    • Friuli (angolul)
    • Román (angolul)
    • Vietnámi (angolul)
Sablon:Latin ábécé
  • m
  • v
  • sz
Mellékjel nélküli betűk
Mellékjeles betűk

Áá Àà Ăă Ắắ Ằằ Ẵẵ Ẳẳ Ââ Ấấ Ầầ Ẫẫ Ẩẩ Ǎǎ Åå Ǻǻ Ää Ǟǟ Ãã Ȧȧ Ǡǡ Ąą Āā Ảả Ȁȁ Ȃȃ Ạạ Ặặ Ậậ Ḁḁ Ⱥⱥ Ḃḃ Ḅḅ Ḇḇ Ƀƀ Ɓɓ Ƃƃ Ćć Ĉĉ Čč Ċċ Çç Ḉḉ Ȼȼ Ƈƈ ɕ Ďď Ḋḋ Ḑḑ Ḍḍ Ḓḓ Ḏḏ Đđ Ɖɖ Ɗɗ Ƌƌ ȡ Éé Èè Ĕĕ Êê Ếế Ềề Ễễ Ểể Ểể Ëë Ẽẽ Ėė Ȩȩ Ḝḝ Ęę Ēē Ḗḗ Ḕḕ Ẻẻ Ȅȅ Ȇȇ Ẹẹ Ệệ Ḙḙ Ḛḛ Ɇɇ Ḟḟ Ƒƒ Ǵǵ Ğğ Ĝĝ Ǧǧ G̃g̃ Ġġ Ģģ Ḡḡ Ǥǥ Ɠɠ Ĥĥ Ȟȟ Ḧḧ Ḣḣ Ḩḩ Ḥḥ Ḫḫ H̱ẖ Ħħ Ⱨⱨ Íí Ìì Ĭĭ Îî Ǐǐ Ïï Ḯḯ Ĩĩ İi Įį Īī Ỉỉ Ȉȉ Ȋȋ Ịị Ḭḭ Ɨɨ Ĵĵ ǰ ȷ Ɉɉ ʝ ɟ ʄ Ḱḱ Ǩǩ Ķķ Ḳḳ Ḵḵ Ƙƙ Ⱪⱪ Ĺĺ Ľľ Ļļ Ḷḷ Ḹḹ Ḽḽ Ḻḻ Łł Ŀŀ Ƚƚ Ⱡⱡ Ɫɫ ɬ ɭ ȴ Ḿḿ Ṁṁ Ṃṃ ɱ Ńń Ǹǹ Ňň Ññ Ṅṅ Ņņ Ṇṇ Ṋṋ Ṉṉ Ɲɲ Ƞƞ ɳ ȵ N̈n̈ Óó Òò Ŏŏ Ôô Ốố Ồồ Ỗỗ Ổổ Ǒǒ Öö Ȫȫ Őő Õõ Ṍṍ Ṏṏ Ȭȭ Ȯȯ Ȱȱ Øø Ǿǿ Ǫǫ Ǭǭ Ōō Ṓṓ Ṑṑ Ỏỏ Ȍȍ Ȏȏ Ơơ Ớớ Ờờ Ỡỡ Ởở Ợợ Ọọ Ộộ Ɵɵ Ṕṕ Ṗṗ Ᵽᵽ Ƥƥ P̃p̃ ʠ Ɋɋ Ŕŕ Řř Ṙṙ Ŗŗ Ȑȑ Ȓȓ Ṛṛ Ṝṝ Ṟṟ Ɍɍ ɼ Ɽɽ ɾ Śś Ṥṥ Ŝŝ Šš Ṧṧ Ṡṡẛ Şş Ṣṣ Ṩṩ Șș ʂ ȿ S̩s̩ Ťť T̈ẗ Ṫṫ Ţţ Ṭṭ Țț Ṱṱ Ṯṯ Ŧŧ Ⱦⱦ ƫ Ƭƭ Ʈʈ ȶ Úú Ùù Ŭŭ Ûû Ǔǔ Ůů Üü Ǘǘ Ǜǜ Ǚǚ Ǖǖ Űű Ũũ Ṹṹ Ųų Ūū Ṻṻ Ủủ Ȕȕ Ȗȗ Ưư Ứứ Ừừ Ữữ Ửử Ựự Ụụ Ṳṳ Ṷṷ Ṵṵ Ʉʉ Ṽṽ Ṿṿ Ʋʋ Ẃẃ Ẁẁ Ŵŵ W̊ẘ Ẅẅ Ẇẇ Ẉẉ Ẍẍ Ẋẋ Ýý Ỳỳ Ŷŷ Y̊ẙ Ÿÿ Ỹỹ Ẏẏ Ȳȳ Ỷỷ Ỵỵ ʏ Ɏɏ Ƴƴ Źź Ẑẑ Žž Żż Ẓẓ Ẕẕ Ƶƶ Ȥȥ ʐ ʑ ɀ Ⱬⱬ

Egyéb betűk

ɐ ɑ ɒ Ææ Ǽǽ Ǣǣ ʙ Ↄↄ Ðð ȸ ʣ ʥ ʤ Ǝǝ Əə Ɛɛ ɘ ɚ ɜ ɝ ɞ ʚ ɤ ʩ Ⅎⅎ ɡ ɢ ʛ Ɣɣ Ƣƣ ʜ Ƕƕ ɦ Ⱶⱶ ɧ ɪ Ɩɩ ʞ ʪ ʫ ʟ ɮ ƛ ʎ ɴ Ŋŋ Œœ ɶ Ɔɔ ɷ Ȣȣ ɸ ȹ Kʻĸ Ʀʀ ɹ ɺ ɻ ɿ ʁ ß Ʃʃ ƪ ʅ ʆ ſ ʨ ƾ ʦ ʧ ʇ Ʉʉ ɥ ʮ ʯ Ɯɯ ɰ Ʊʊ ᵿ Ʌʌ ʍ ƍ Ʒʒ Ǯǯ Ƹƹ ƺ ʓ Ȝȝ Þþ Ƿƿ ƻ Ƨƨ Ƽƽ Ƅƅ Ɂɂ ʔ ʕ ʡ ʢ ʖ ǀ ǁ ǂ ǃ ʗ ʘ ʬ ʭ Зз Чч Ɥɥ

Digráfok

Aa aa Ae ae Ai ai Ao ao Au au Aw aw Ay ay Bh bh Ch ch C̱h c̱h Ck ck CÖ cö Cs cs Cz cz Cu cu Dd dd Dh dh Dj dj Dx dx Dz dz Dž dž Ea ea Ee ee Ei ei Eu eu Ew ew Ey ey Ff ff Fh fh Gb gb Gh gh Għ għ Gi gi Gj gj Gl gl Gn gn Gy gy Hs hs Hu hu Ie ie IJ ij Jö jö Kh kh Kn kn Kp kp Ku ku Ky ky Lh lh Lj lj Ll ll Ly ly Mb mb Mh mh Mp mp Nd nd Ng ng Nh nh Nj nj Nk nk Ns ns Nt nt Ny ny Nz nz Oa oa Oe oe Oi oi Oo oo Ou ou Ow ow Oy oy Ph ph Qu qu Rd rd Rh rh Rl rl Rn rn Rr rr Rt rt Rz rz Sh sh Sv sv Sy sy Sz sz Th th Tj tj Tr tr Ts ts Tx tx Ty ty Tz tz Ue ue Ui ui Wh wh Xh xh Xö xö Yh yh Yk yk Zh zh Zs zs Zv zv

Trigráfok

Dzs dzs Eau eau Ngb ngb Ngh ngh Ngk ngk Nkp nkp Nth nth Nyk nyk Rnd rnd Sch sch

Tetragráfok

Eeuw eeuw Ieuw ieuw Tsch tsch