Ü

Az ü (latin small/capital letter u with diaeresis) a magyar ábécé 37. betűje. Ez az u betű egy változata.

Az Ü betű több nyelv írásrendszerében szerepel, de nem mindegyikben része az ábécének: pl. a német nyelvben az ü ún. „umlautos betű” és nem része az ábécének, ellenben pl. az azeri, észt, gagauz, magyar, tatár, török, türkmén, volapük ábécékben, valamint az ujgur latin ábécében teljes értékű betűként szerepel. A jelölt hang természetes módon előfordul a török nyelvekben, a volapük pedig egy indoeurópai- és germán-alapú mesterséges nyelv. A betű előfordul még francia, spanyol és portugál nyelvű szövegben is: ezekben a nyelvekben nem része az ábécének, hanem mellékjeles, tréma ékezettel ellátott u-betűként szerepel (általában olyan helyzetben, ahol az u hang kiejtését külön ki kell hangsúlyozni a szövegben).

Ez a betű szerepel még a pinjin – a kínai nyelv latin betűs átírása – betűi között is, a Wade-Giles vagy a német-alapú Lessing-Othmer átírásban, ráadásul ez utóbbiban is az IPA-szerinti [y] hangalakban.

Az ü betűnek van még egy nem hangtani, hanem pusztán dekoratív alkalmazása is, ez az ún. Heavy metal umlaut (pl. a Mötley Crüe együttes nevében), ami csak kb. az 1960-as – 1970-es évektől kezdve jött divatba.

Karakterkódolás

* Az EBCDIC kód az „IBM code page 500”, azaz CCSID 500 kódtáblázat szerinti.
** Ez a kód a Unicode „C1 Controls and Latin-1 Supplement” (0080–00FF) blokkjában található.

Egy bővebb táblázat a különböző kódolásokkal:

Kiejtése különböző nyelveken

Az ü betű kiejtése nem minden esetben az ü hang, mint ahogy az a magyarban megszokott.

Kiejtése (IPA jelöléssel):

• azeri – [y]
• észt – [yː]
• magyar – [y]
• német – [y]
• török – [y]

Források

• Wikiszótár

Ez az írással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!