2017-es csehországi parlamenti választás

2017-es csehországi parlamenti választás 2017. október 20. 21.
Vezető	Andrej Babiš	Petr Fiala	Ivan Bartoš
Párt	ANO 2011	ODS	Kalózpárt
Előző választás	47 mandátum, 18,7%	16 mandátum, 7,7%	0 mandátum, 2,7%
Elnyert mandátum	78	25	22
Szavazatszám	1,500,113	572,962	546,393
	29,6%	11,3%	10,8%
Vezető	Tomio Okamura	Vojtěch Filip	Lubomír Zaorálek
Párt	SPD	KSČM	ČSSD
Előző választás	-	33 mandátum, 14,9%	50 mandátum, 20,5%
Elnyert mandátum	22	15	15
Szavazatszám	538,574	393,100	368,347
	10,6%	7,8%	7,3%
Vezető	Pavel Bělobrádek	Miroslav Kalousek	Jan Farský
Párt	KDU–ČSL	TOP 09	STAN
Előző választás	14 mandátum, 6,8%	26 mandátum, 12,0%	-
Elnyert mandátum	10	7	6
Szavazatszám	293,643	268,811	262,157
	5,8%	5,3%	5,2%

2017-es csehországi parlamenti választás
Dátum	2017. október 21.
A Wikimédia Commons tartalmaz 2017-es csehországi parlamenti választás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A 2017-es csehországi parlamenti választást október 20-án és 21-én rendezték. A Cseh Képviselőház mind a 200 tagját ekkor választották meg.

A választást a centrista ANO 2011 (ANO) párt nyerte.

A legutóbbi, 2013-as választások után a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) vezette kormánykoalíció állt az ország élén, a Sobotka-kormány. A koalíció másik tagja az Andrej Babiš üzletember alapította centrista ANO volt, illetve a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL), amely 1990 óta majdnem mindegyik cseh kormányban részt vett. A 2017-es választáson a szociáldemokraták a hatodik helyre zuhantak vissza. A második a liberális konzervatív Polgári Demokrata Párt lett. A harmadik a Kalózpárt, a negyedik az euroszkeptikus és bevándorlásellenes Szabadság és Direkt Demokrácia – Tomio Okamura, párt lett. A korábbi legerősebb ellenzéki párt, a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), jelentősen visszaesett, de még így is megelőzte a 2017-ig kormányzó szociáldemokratákat. Bejutott a parlamentbe a KDU-ČSL, a TOP 09 és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) nevű párt is.

A közvéleménykutatások már 2014 eleje óta az ANO 2011 vezetését mutatták. Előnyük fokozatosan két számjegyűre nőtt, támogatóik százalékos arányát tekintve. Egy 2017 szeptemberi közvéleménykutatásban az ANO 2011-et a megkérdezettek 30,9 százaléka támogatta, a második helyen lévő Szociáldemokrata Pártot 13,1 százalék, a harmadik kommunista pártot pedig 11,1 százalék.^[1]

Háttér

A cseh alkotmány kimondja, hogy négyévente meg kell választani a Képviselőház, a cseh parlament alsóháza tagjait. A cseh kormány a Képviselőháznak felelős, és csak akkor maradhat hatalmon, ha élvezi a képviselők többségének a bizalmát. Az alkotmány 19. szakasza szerint minden 21 évét betöltött, választójoggal rendelkező cseh állampolgár indulhat képviselői mandátumért.

A 2014-es szenátusi és önkormányzati választások

2014. október 10-én és 11-én a csehek a 81-ből 27 szenátusi mandátum és mintegy 62300 helyi önkormányzati képviselői hely birtokosairól szavaztak. A szenátusi választáson a szociáldemokraták nyertek, de több nagyváros vezetését elvesztették. A főváros, Prága a koalíciós partner ANO 2011 irányítása alá került.

A 2016-os regionális és szenátusi választások^[2]

A 2016 októberében tartott választás 27 szenátor megválasztásáról döntött, illetve ekkor választották meg 13 kerület 675 közgyűlési tagját. A regionális választást az ANO nyerte meg 21,05 százalékos eredménnyel. A szociáldemokraták 15,25%-ot kaptak, és csak két kerületben szereztek többséget: Dél-Csehországban és Vysočinában. A kommunisták (KSČM) nagy vereséget szenvedtek: 10,54 százalékos eredményükkel 96 közgyűlési helyet veszítettek el. A középjobb ODS a szavazatok 9,47 százalékát kapta és 76 mandátumot szerzett.

A szenátori posztokról mintegy 2,7 millió cseh szavazott.^[3] Ezt a választást a KDU-ČSL nyerte, kilenc új szenátori mandátumot szerezve. Az ANO és a szociáldemokraták ezen a választáson súlyos vereséget szenvedtek. Az ANO 14 jelöltet juttatott a második fordulóba, de közülük csak hárman nyerték el a mandátumot. A szociáldemokraták 10 mandátumot veszítettek. Köztük volt a Szenátus alelnöke, Zdeněk Škromach széke is. Az ODS csak hat jelöltet tudott a második fordulóig juttatni, de közülük négyen nyertek is (köztük Zdeněk Nytra, aki független jelöltként indult).

A 2017-es kormányválság

A koalíciós kormány a 2014-ben bejelentett intézkedések közül többet sikerrel megvalósított, mint a kiskereskedelem elektronikus regisztrációját és az fordított áfát.^[4] A Sobotka-kormányt az elemzők jó ideig stabilabbnak ítélték, mint elődeit. 2017 májusában azonban kormányválság kezdődött, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy a koalíciós partner ANO delegálta Andrej Babiš pénzügyminiszter nevéhez köthető pénzügyi bizonytalanságok miatt lemond. Néhány nappal később, miután összekülönbözött Miloš Zeman államelnökkel a kormányzás jövőjét illetően, Sobotka visszavonta a döntését. Május 24-én menesztette Babišt és Ivan Pilnýt nevezte ki helyette. Ezzel véget vetett a válságnak.^[5]

A választási rendszer

A cseh Képviselőház 200 tagját 14 több képviselőt állító választókerületben választják. Ezek egyenként 5-25 képviselőt delegálnak a parlamenti alsóházba.^[6] A szavazás nyílt listás és aranyos. A szavazók legföljebb négy jelöltre szavazhatnak a választott listán. A mandátumokat a D'hondt módszernek megfelelően osztják szét. A parlamenti bejutási küszöb az egyes pártoknak 5 százalék, a kétpárti szövetségeseknek 10, a hárompártiaknak 15, és 20 százalék a négy- vagy többpártiaknak. Egy jelölt, ha több, mint öt százalékot kapott, a listája tetejére lép. Ha több, mint egy jelölt kap több, mint 5 százalékot, akkor a szavazatok száma alapján rangsorolják őket.^[7]

A versenyző pártok és jelöltek

A választásokon részt vevő fontosabb pártok:

A közvéleménykutatások

Részvétel

A 8,4 millió szavazásra jogosult polgárból 5,1 millió vett részt a választásokon (61%). Közülük több mint harmincezren érvénytelenül szavaztak (0,7%). A részvételi arány valamivel magasabb volt a négy évvel korábbinál (+1,4%).

A legmagasabb a választói kedv Prágában (67%), míg a legalacsonyabb a nyugati országrészben található Karlovy Vary-i és Ústí nad Labem-i kerületekben volt (52-52%).

Eredmény

Szavazatok és képviselői helyek^[9]

Párt		Szavazat		Képviselő		+/–
	ANO 2011 (ANO)	1 500 113	29,64%	78	39,0%	+31
	Polgári Demokrata Párt (OSD)	572 962	11,32%	25	12,5%	+9
	Cseh Kalóz Párt (Piráti)	546 393	10,80%	22	11,0%	Új
	Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD)	538 574	10,64%	22	11,0%	Új
	Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM)	393 100	7,77%	15	7,5%	–18
	Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD)	368 347	7,28%	15	7,5%	–35
	Keresztény és Demokratikus Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL)	293 643	5,80%	10	5,0%	–4
	TOP 09	268 811	5,31%	7	3,5%	–19
	Polgármesterek és Függetlenek (STAN)	262 157	5,18%	6	3,0%	Új
	Szabad Polgárok Pártja (Svobodní)	79 229	1,57%	0
	Zöld Párt (Zelení)	74 335	1,47%	0
	Józan Ész Pártja (Rozumní)	36 528	0,72%	0
	Realisták (REAL)	35 995	0,71%	0
	további 18 párt (összesen)	90 572	1,79%	0
Összesen		5 060 759		200

A megszerzett képviselői helyek kerületenként
Képviselők száma				24	26	13	11	5	13	8	11	10	10	23	12	12	22	200
#.	Lista			PRÁ	KÖZ	DÉL	PLZ	KAR	UST	LIB	HRA	PAR	VYS	DMR	OLM	ZLI	MSZ	∑
1.		ANO 2011	ANO	6	9	5	5	3	7	4	5	4	4	7	5	4	10	78
2.		Polgári Demokrata Párt	OSD	5	4	2	2	0	1	1	1	1	1	3	1	1	2	25
3.		Cseh Kalóz Párt	Piráti	5	3	1	1	1	1	1	1	1	1	2	1	1	2	22
4.		Szabadság és Közvetlen Demokrácia	SPD	1	2	1	1	1	2	1	1	1	1	3	2	2	3	22
5.		Kommunista Párt	KSČM	1	2	1	1	0	1	0	1	1	1	2	1	1	2	15
6.		Szociáldemokrata Párt	ČSSD	1	2	1	1	0	1	0	1	1	1	2	1	1	2	15
7.		Keresztény és Demokratikus Unió – Csehszlovák Néppárt	KDU-ČSL	1	0	1	0	0	0	0	1	1	1	2	1	1	1	10
8.		TOP 09	TOP	3	2	1	0	0	0	0	0	0	0	1	0	0	0	7
9.		Polgármesterek és Függetlenek	STAN	1	2	0	0	0	0	1	0	0	0	1	0	1	0	6

Politikai következmények

Nemzetközi reakciók

A külföldi reakciók elsősorban nem is az ANO eredményét emelték ki, hanem a ČSSD történelmi méretű vereségét. A párt még annál is kevesebb szavazatot kapott, mint amennyit a közvélemény-kutatók a választások előtt kimutattak. Az eredményt a magyarországi értékelők is történelmi vereségként, a szociáldemokrata mozgalom arculcsapásaként értelmezték.^[10][11]

Az ANO eredményét szintén történelminek tekintették, hiszen ilyen magas támogatottsággal és ilyen nagy előnnyel még egyetlen párt sem nyert választást Csehországot.^[12][13] Kiemelték ugyanakkor hogy maga az elitellenes ANO továbbra is egy politikai színtéren nehezen besorolható párt maradt, amely igazi sötét lóként viselkedik majd a kormányon, törekvései kiszámíthatatlanok. Andrej Babišt magát is problémás vezetőnek minősítették, hiszen a választás idején nyomozás folyt ellene korrupciós gyanú miatt, így ha akad is olyan párt, amely nem zárkózik el az ANO-tól, annak vezetői alighanem elzárkóznak Babiš miniszterelnök támogatásától.^[14][10][15]

Kormányalakítás

A választási eredmény nehéz kormányalakítást ígért. Ennek az egyik oka a politikai színtér minden korábbinál nagyobb felaprózódása, kilenc párt képviselőházba történő bejutása volt. A képviselőház harmadát kitevő frakció mögötti ANO ráadásul protestpártként működött, vele a többi párt csak nagyon nehezen tudott volna kormányzati munka során együttműködni. A választás után Zeman elnök jelezte, hogy a legkívánatosabbnak egy ANO-ODS kormányt tartana.^[16] (Ez egy optimális koalíció lett volna, mivel a 200 fős képviselőházban a két pártnak összesen 103 képviselője került.) Az ODS vezetése a felvetést Andrej Babiš kétes üzelmeire hivatkozva visszautasította.^[16] Andrej Babiš az ANO vezetőjeként a következő napokban hét párttal is felvette a kapcsolatot kormányalapítási tárgyalások céljából, ám azt minden párt visszautasította.^[17] A koalícióra önként vállalkozott volna a bevándorlásellenes és közvetlen demokráciát támogató SDP, velük viszont Babiš nem akart közösen dolgozni.^[17][18] A nem sok sikerrel kecsegtető tájékozódási szakasz ellenére Miloš Zeman október legvégén ténylegesen is megbízta Babišt az új kormány megalakításával.^[19]

November közepére már egyértelmű volt, hogy az ANO vezetője csak kisebbségi kormány felállításában bízhat.^[20] Miloš Zeman előre figyelmeztette a képviselőházat, hogy Babiš fogja megbízni a kormány megalakításával és ha a parlament a kötelező bizalmi szavazáson a Babiš-kormányt elutasítja, akkor is az ANO vezetőjét bízza meg újabb kormány megalakításával. Zeman 2017. december 6-án ténylegesen is kormányfővé nevezte ki Andrej Babišt,^[21] aki megalakította első kormányát.

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Czech legislative election, 2017 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.