Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Az Amerikai Egyesült Államok politikai élete
Szövetségi kormány
Az Amerikai Egyesült Államok választási rendszere
Politikai pártok
  • Demokrata
  • Republikánus
Tagállamok kormányzata
Sablon:USA politikai élete
  • m
  • v
  • sz

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa az Amerikai Egyesült Államok törvényhozó testülete. A Kongresszus két házból áll: a képviselőházból és a szenátusból. Jelenleg a 118. kongresszusi gyűlés ülésezik.

A kongresszus mindkét kamarája a washingtoni Capitoliumban ülésezik. A két kamara egymással egyenlő és joguk van megvétózni a másik kamara döntését, illetve felügyelni a működését. Vannak bizonyos jogok, amelyek csak az egyik kamarára érvényesek. Csak a szenátus hagyhatja jóvá egy magas beosztású köztisztviselő elnöki kinevezését, de a külföldi egyezmények elnöki aláírásának jóváhagyása is a szenátus jogkörébe tartozik. A képviselőház önálló kiváltsága a törvényjavaslatok felhozatala.

A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik.

Az elnöknek joga van a Kongresszust bármikor összehívni, leginkább krízishelyzetben

A Kongresszus ciklusa 1789 óta kétéves, ezért a naptári évet a kongresszusi „ciklus” + első/második „ülésszak” számokkal lehet beazonosítani. Azaz pl. 2007-ben a 110. kongresszus 1. ülésszaka volt.

A Kongresszus mindig a páratlan naptári év január 3-i napján kezdődik és fejeződik be, ezért található egyes forrásoknál páratlan-páratlan évszámokra utaló ciklusokra hivatkozás. (pl. a 110. Kongresszus az ténylegesen 2007-2008 éveket ölel át, de van, hogy 2007-2009-es időszakként említik egyes források, mert hivatalosan 2009. január 2-áig volt, bár ténylegesen 2008 december közepén volt az utolsó ülés.)

A Kongresszus jogai

A Capitolium Washingtonban

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának a következő jogai vannak:

  • Adók kivetése és behajtása
  • Új hadtestek felállítása
  • Államok közti vagy külföldi kereskedelem szabályozása
  • Bírósági testületek létrehozása szövetségi szinten
  • Hadüzenetek küldése

A Szenátus

Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa

A szenátusban minden állam két fővel képviselteti magát. A szenátori tisztség elnyerésének feltétele, hogy az illető legalább 30 éves legyen, 9 éve amerikai állampolgár és annak az államnak legyen a lakosa, amelyet képvisel. A szenátorokat a lakosság választja meg 1913 óta. A szenátorok hivatali ideje 6 év, 2 évente tartanak választásokat, melyek során mindig a szenátorok egyharmadát cserélik le.

A Képviselőház

Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza

A képviselőháznak jelenleg 435 tagja van. Az államok lakosságuk száma szerint vannak reprezentálva. Kaliforniának például 53 képviselője van, Alaszkának viszont csak 1. A képviselői tisztség elnyerésének feltétele, hogy az illető legalább 25 éves legyen és annak az államnak legyen a lakosa, amelyet képvisel. A képviselők hivatali ideje 2 év.

Törvényhozás

A törvényjavaslatot a képviselőház készíti el. A házon belül a kezdetleges változatot megszámozzák, kinyomtatják és megfelelő számban kiosztják a képviselőknek, akik egyenként javaslatokat tehetnek, vagy ellenezhetik a kezdeményezést. Amennyiben a törvényjavaslat nem egyértelmű, két bizottság alakul: egy támogatói és egy ellenzői. A két bizottság ekkor egyértelművé teszi a javaslatot, amit ismét kinyomtatnak és szétosztanak. Egyelőre a törvényjavaslatot nem lehet visszautasítani. A javaslat ezután egy másik bizottsághoz kerül, amelynek legalább két albizottsággal kell rendelkeznie, melyeknek joguk van visszautasítani a javaslatot, vagy javításokat eszközölni. A plenáris ülés ezután összeül és szavaz arról, hogy a javaslat továbbmehet-e a Szenátusba, ahol ezek a lépések ismétlődnek meg. Amennyiben a képviselőház és a szenátus változata nem ugyanaz, egy ún. konferencia bizottság ül össze, hogy a törvényjavaslat mindkét szinten azonos legyen. Ebben a fázisban nem lehet a javaslatot megtámadni, csak a különbségeket megtárgyalni. A módosított javaslat visszakerül mindkét házba, ahol egyszerű szavazással eldöntik, hogy a javaslat elfogadható-e.

Amennyiben a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehér Házba kerül, az elnöki irodába. Az elnöknek 10 munkanapon belül alá kell írnia a törvényt, vagy megvétózni azt. Ha az elnök határidőn belül nem hoz döntést, vagy aláírja a törvényjavaslatot, akkor az jogerősen is törvény lesz. Amennyiben az elnök megvétózza a javaslatot, a Kongresszus összeül és szavaz. Ha a szükséges 66%-os többség úgy szavaz, hogy a vétózás alaptalan, a törvényjavaslatból törvény lesz. Abban az esetben, ha nincs meg a kétharmados többség, a törvényjavaslatból nem lesz törvény.

Egy törvényjavaslat csak egy kongresszusi periódusra vonatkozik, ha a kongresszus új ciklust kezd (a kétévente megrendezett törvényhozási választásokat követően), akkor a törvényjavaslatot ismét elő kell terjeszteni és a procedúrát elölről elkezdeni.

Sablon:Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusi delegációinak listái
  • m
  • v
  • sz
Tagállamok
  • Alabama
  • Alaszka
  • Arizona
  • Arkansas
  • Colorado
  • Connecticut
  • Delaware
  • Dél-Dakota
  • Dél-Karolina
  • Észak-Dakota
  • Észak-Karolina
  • Florida
  • Georgia
  • Hawaii
  • Idaho
  • Illinois
  • Indiana
  • Iowa
  • Kalifornia
  • Kansas
  • Kentucky
  • Louisiana
  • Maine
  • Maryland
  • Massachusetts
  • Michigan
  • Minnesota
  • Mississippi
  • Missouri
  • Montana
  • Nebraska
  • Nevada
  • New Hampshire
  • New Jersey
  • New York
  • Nyugat-Virginia
  • Ohio
  • Oklahoma
  • Oregon
  • Pennsylvania
  • Rhode Island
  • Tennessee
  • Texas
  • Utah
  • Új-Mexikó
  • Vermont
  • Virginia
  • Washington
  • Wisconsin
  • Wyoming
USA
Washington DC
  • Washington, D.C.
Társult államok
  • Északi-Mariana-szigetek kongresszusi delegációinak listája
  • Puerto Rico kongresszusi delegációinak listája
Külbirtokok
  • Amerikai Szamoa kongresszusi delegációinak listája
  • Amerikai Virgin-szigetek kongresszusi delegációinak listája
  • Guam kongresszusi delegációinak listája
Nemzetközi katalógusok