Bank of America
| Bank of America | |
 | |
 | |
| központi épülete, San Francisco | |
| Típus |
|
| Jogelőd |
|
| Alapítva |
|
| Székhely |
|
| Alapító | Amadeo Giannini |
| Iparág |
|
| Tulajdonos | |
| Forma |
|
| Termékek |
|
| Árbevétel | 94 950 000 000 $ (2022)[3] |
| Alkalmazottak száma | 204 000 (2018)[4] |
| Anyavállalata | nincs |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde |
|
| A Bank of America weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bank of America témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bank of America (rövidítve BofA) egy amerikai multinacionális bank és pénzügyi szolgáltató cég, amelynek székhelye az észak-karolinai Charlotte-ban, alközpontjai pedig New Yorkban, Londonban, Hongkongban, Minneapolisban és Torontóban működnek. A Bank of America úgy alakult, hogy a NationsBank 1998-ban felvásárolta a BankAmericát. Ez a második legnagyobb bankintézet az Egyesült Államokban a JP Morgan Chase után. A „nagy négyes” részeként az összes amerikai bankbetét körülbelül 10,73%-át biztosítja, közvetlen versenyben a Citigrouppal, a Wells Fargóval és a JPMorgan Chase-zel. Fő pénzügyi szolgáltatásai a kereskedelmi banki ügyek, a vagyonkezelés és a befektetési banki szolgáltatások köré csoportosulnak.
2008. február 19-én csatlakozott a Dow Jones indexhez.
2014. augusztus 21-én a Bank of America 16,65 milliárd amerikai dollár kártérítésben állapodott meg, amelyet neki kellett fizetnie perek rendezéséhez és a bírságok kifizetéséhez, amely összeg fedezi mind a jelzáloghiteleket, mind a mérgezett és hamis értékpapírokat, egészen a pénzügyi válságig visszamenőleg.[5][6][7][8]
Története
A Bank of Italy
1904. október 17-én Amadeo Giannini megalapította a Bank of Italyt San Franciscóban.[9] Ennek a banknak az ügyfele volt az a sok főként olasz bevándorló, akik akkoriban érkeztek az Egyesült Államokba, mivel a létező amerikai bankok ismételten megtagadták a velük való kapcsolatteremtést.[10]
Az 1906-os San Franciscó-i földrengés során Giannininak sikerült az összes betétet biztonságba helyeznie a Bank épületén kívül, távol a tüzektől. Tekintettel arra, hogy a többi bank irodája megsemmisült, és nem lehetett hozzáférni a trezorokhoz, Giannininak a katasztrófát követő néhány napon belül sikerült a megmentett pénzeszközöket a hitelezés újraindítására fordítania: egy két hordóra fektetett padon kölcsönt adtak azoknak, akik hozzá akartak kezdeni az újjáépítéshez.[11][12][13]
Az első San Franciscón kívüli fiók San Joséban nyílt meg.
1919-ben Giannini megalapította a Bank of America and Italyt Olaszországban az 1917-ben Nápolyban alapított Dél-Olaszország Bankja alapján.
A Bank of America
1928-ban Giannini egyesítette bankját az Orra E. Monnette által 1923-ban Los Angelesben alapított Bank of Americával. 1930-ban a Bank of Italyt a Bank of America National Trust and Savings Association'nek nevezték át. Az új bank székhelye San Franciscóban volt, és Giannini meg Monnette közösen irányították. A Banknak 453 fiókja volt Kaliforniában[14]
Kalifornia volt az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő állama a második világháború után. Giannini megpróbálta bankhálózatát kiterjeszteni, különösen a nyugati államokban. Ezenkívül a Bank of America a Transamerica Corporation nevű leányvállalatán keresztül lépett be a biztosítási piacra.
Azonban 1953-ban a Clayton Antitrust Act megkövetelte a Bank of America és a Transamerica szétválasztását,[15] az 1956-os Bank Holding Company Act pedig megtiltotta a bankoknak, hogy nem banki befektetést befogadó társaságokat hozzanak létre. Ezen túlmenően a szövetségi bankhatóságok megtiltották a Bank of America számára, hogy az Unió több államában egyidejűleg banki tevékenységet végezzen, így a Kalifornián kívüli államok bankjai beolvadtak a First Interstate Bancorpba, és a BankAmerica Corporation a csoport holdingtársaságaként jött létre.
1958-ban a Jézus Társasága a Bank tőkéjének 51%-át ellenőrizte.[16]
A BankAmericard
A feldolgozandó és rögzítendő tranzakciók nagy volumenével való megbirkózás érdekében a Bank of America jelentős összegeket fektetett be az elektronikus technológiákba, olyannyira, hogy a bankot a General Electric mellett általában a központosított banki műveletek feltalálójaként tartják számon. Az új technológiák különösen lehetővé tették a hitelkártyák közvetlen összekapcsolását egyetlen folyószámlával. 1958-ban a Bank of America elindította a BankAmericardot, amely 1977-ben Visára változtatta a nevét.[17] A kaliforniai bankok konzorciuma elindítota a Master Charge-ot (ma MasterCard), hogy versenyezzen vele.
Az információs technológiák hatékonysága lehetővé tette a Bank of America számára, hogy csökkentse költségeit, és ez lehetővé tette számára, hogy a hetvenes évek elején a világ legnagyobb bankjává váljon.[18]
A terjeszkedés Kaliforniából
Az 1967-es Bank Holding Company Actnek köszönhetően a BankAmerica Corp. ismét terjeszkedhetett Kalifornián kívülre is. Az első felvásárlásra 1983-ban került sor, a Seattle -i Seafirst Corp. bevonásával. A Seafirst nehézségekbe ütközött a kőolajszektornak nyújtott hitelek vissza nem fizetése miatt. A BankAmerica továbbra is a Seafirst nevet használta a NationsBankkal való egyesüléséig.
1986-ban és 1987-ben a BankAmerica súlyos veszteségeket könyvelt el a harmadik világbeli országoknak, különösen Latin-Amerikának nyújtott és vissza nem fizetett kölcsönök miatt. Ez meggyengítette, és sebezhetővé tette az ellenséges felvásárlásokkal szemben: ezért különböző kapcsolódó vállalatokat, köztük a Bank of Americát és a Deutsche Banknak eladott Bank of Italytól megvált.
1992-ben a Bank of America felvásárolta a Security Pacific Corporationt; ez volt a bankszektorban eddig végrehajtott legnagyobb művelet.
1994-ben a BankAmerica átvette az irányítást a chicagói Continental Illinois National Bank and Trust Co. felett, amely szövetségi tulajdonba került, miután a Seafirstnek hasonló problémái voltak az olajiparral. Abban az időben egyetlen banknak sem volt elegendő forrása a Continental Illinois átvételére, így a szövetségi kormány körülbelül egy évtizedig irányította azt. Ezzel az egyesüléssel a BankAmerica Corp. finanszírozás tekintetében a legnagyobb amerikai bank lett.
Vásárlás a NationsBank által
1997-ben a Bank of America 1,4 milliárd dollárt kölcsönzött a DE Shaw & Co.-nak, egy nagy fedezeti alapnak, hogy különféle üzleteket kössön a bank számára. A DE Shaw azonban jelentős veszteségeket szenvedett el az 1998-as orosz gazdasági válság után.[19][20] A NationsBank (1874-ben Commercial National Bank néven született; 1957-ben egyesült az American Trust Co.-val, hogy életet adjon az American Commercial Banknak. 1960-ban vette fel a North Carolina National Bank nevet, majd 1991-ben egy újabb felvásárlást követően, a charlotte-i székhelyű NationsBank), amely 1998 októberében felvásárolta a BankAmericát, ami akkoriban a történelem legnagyobb banki akvizíciója volt: több mint 62 milliárd dollárral.[21]
Bár ez a NationsBank által felvásárolt BankAmerica Corporation, a tranzakció a két cég egyesüléseként épült fel, az új csoport a „zsákmány” nevét vette fel, és nem a „ragadozó”, vagyis a Bank of America nevét, de a csoport székhelye Charlotte-ban marad. A bank továbbra is a 13044-es szövetségi banki engedélyt használja, amelyet 1927. március 1-jén adtak ki Giannini Bank of Italy számára. Az új csoport huszonkét államban van jelen, mintegy 4800 ügynökségből álló hálózattal.
A 2008-as válság
2008-ban a Bank of America megvásárolta a Merrill Lynchet, amely akkoriban a harmadik legnagyobb amerikai kereskedelmi bank volt.[22]
A Bank of America 2009-ben 20 milliárd dollárt kapott a szövetségi kormány Troubled Asset Relief Program (TARP) nevű mentőprogramja keretében, valamint 118 milliárd dolláros garanciát az esetleges veszteségekre.[23] Ez az új „likviditásinjekció” a TARP által 2008 őszén kifizetett 25 milliárdon felül áll. A 2009-es kifizetés az Egyesült Államok kormányával kötött megállapodásának köszönhető, amely megvédi a Bank of Americát a Merrill Lynch adósságaitól.[24]
Jogi ügyek
2010-ben az Egyesült Államok kormánya azzal vádolta meg a Bank of Americát, hogy iskolákat, kórházakat és tucatnyi állami és önkormányzati szervezetet csapott be helytelen magatartással és illegális tevékenységekkel, beleértve az önkormányzati kötvények eladásából származó bevételek befektetését. Ennek eredményeként a bank beleegyezett abba, hogy 137,7 millió dollárt, ebből 25 millió dollár bevételi szolgáltatást és 4,5 millió dollárt a főügyész ajánlatára fizet az érdekelt szervezeteknek a díjak rendezésére.[25]
2010. május 18-án Douglas Campbell, a Bank of America tisztviselője bűnösnek vallotta magát összeesküvésben és számítógépes csalásban.[26]
2011 januárja óta más bankárok és brókerek ellen is vádat emeltek vagy nyomoznak.[27]
2012. október 24-én a manhattani szövetségi ügyész pert indított a Bank of America Corp. ellen, mert több mint egymilliárd dollárt csaltak el ügyfeleiktől mérgezett értékpapírok eladásával.[28]
Jegyzetek
- ↑ ROR release v1.19
- ↑ a b c http://media.corporate-ir.net/media_files/IROL/71/71595/BOAML_2019_Proxy.pdf
- ↑ Form 10-K, 2023. február 22.
- ↑ https://www.sec.gov/ix?doc=/Archives/edgar/data/70858/000007085819000012/bac-1231201810xk.htm
- ↑ Mutui tossici, Bank of America pagherà la multa più alta della storia: 17 miliardi di dollari, 2014. augusztus 21.
- ↑ Bank Of America To Pay $9 Billion To Settle Mortgage Securities Suit (angol nyelven), 2014. március 27.
- ↑ Jeff Horwitz e Michael Virtanen: Bank Of America Reaches Record $17 Billion Settlement With U.S. (angol nyelven), 2014. augusztus 20.
- ↑ Bank of America to Pay $16.65 Billion in Historic Justice Department Settlement for Financial Fraud Leading up to and During the Financial Crisis (angol nyelven), 2014. augusztus 21.
- ↑ Bank of America. NNDB
- ↑ Who Made America? – Innovators – A.P. Giannini. PBS.org
- ↑ Nation & World: Ripples from 1906 San Francisco quake felt even today. The Seattle Times (hozzáférés: 2013. augusztus 25.)
- ↑ Fradkin, Philip L. (2005). The Great Earthquake and Firestorms of 1906: How San Francisco Nearly Destroyed Itself . 97–99. o. ISBN 978-0-520-23060-6
- ↑ Bank of America - Our Heritage: Loans on a Handshake. About.bankofamerica.com (1906. április 16., hozzáférés: 2013. augusztus 25.)
- ↑ "Statewide Expansion" pp. 34–38 In: Branch Banking California. Report for the U.S. Federal Reserve System. web version at: PDF version
- ↑ Transamerica Corporation, a corporation of Delaware Archiválva 2009. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben., has petitioned this court to review an order of the Board of Governors of the Federal Reserve System entered against it under Section 11 of the Clayton Act, 15 U.S.C.A. § 21, to enforce compliance with Section 7 of the Act, 15 U.S.C.A. § 18.
- ↑ „Finanzpolitik: Der Großaktionär”, 1958. augusztus 13.
- ↑ The History of Visa. Visa Inc.
- ↑ The Banker[halott link]
- ↑ Mulligan, Thomas S.. „BankAmerica's Coulter to Step Down Oct. 30”, Los Angeles Times, 1998. október 21. (angol nyelvű)
- ↑ Petruno, Tom. „Surprise BofA Losses Trigger Plunge in Stock”, Los Angeles Times, 1998. október 15. (Hozzáférés: 2013. június 22.) (angol nyelvű)
- ↑ „Nations Bank Drives $62 Billion Merger: A New BankAmerica: Biggest of U.S. Banks”, The New York Times, 1998. április 14. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
- ↑ Bank of America Buys Merrill Lynch Creating Unique Financial Services Firm Archiválva 2008. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben., Bank of America, conferenza stampa del 15 settembre 2008.
- ↑ US gives Bank of America 20 billion dollars in capital injection. Breitbart.com, 2009. január 15. [2011. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ Giannone, Joseph A.. „U.S. pushed Bank of America to complete Merrill buy: report”, Reuters, 2009. február 5.. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. április 29.)
- ↑ (angolul) Bank of America to pay $137 million in state fraud cases.
- ↑ Douglas Campbell, a former Bank of America senior vice president has avoided imprisonment for municipal bond bid rigging
- ↑ (angolul) Conspiracy of Banks Rigging States Came With Crash
- ↑ U.S. Sues Bank Of America Over Mortgage Loans To Fannie And Freddie
Egyéb projektek
További információkat találhatsz Bank of America témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:
Szótári meghatározások a Wikiszótárban
Kézikönyvek a Wikikönyvekben
Idézetek a Wikidézetben
Forrásmunkák a Wikiforrásban
Képek a Commonsban
Hírek a Wikihírekben
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bank of America Corporation című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
