Közvetlen demokrácia
| Politikai fogalmak |
|---|
| Politika |
| Politikai eszmék |
| Államforma |
| Monarchia |
| Államszerkezet |
| Kormányformák - Köztársaság |
| Parlamentáris |
| Választások |
| Választójog |
| Demokrácia |
Sablon:Politikai fogalmak
|
Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.
Alapintézményei
A népgyűlés
A népgyűlésen a közösség minden tagja megjelenhet és azonos jogai vannak:
- Mindenkinek joga van napirendi javaslatokat tenni.
- Mindenkinek egyenlő szavazata van.
- Mindenkinek joga és lehetősége van a közösen hozott döntésekből tanulni, azokról informálódni, és a döntések előtt időben tudomást szerezni a napirendről.
A népszavazás
A népszavazás jogintézménye számos esetben lehetőséget biztosít a képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozására vagy egy újabb politikai döntéshozás folyamatát indíthatják el.
Következményei
Gazdasági hatása
Svájcban a kantonok nagyban különböznek a közvetlen demokrácia kiterjedésében. Némelyik kantonban a népszavazás intézménye kiterjed a költségvetés kérdéseire beleértve az adókat és a kiadásokat. A szakemberek következtetése alapján (Kirchgässner–Feld–Savioz 1999), a szélesebb körű közvetlen demokráciával rendelkező kantonoknak nagyobb volt a makrogazdasági teljesítménye, mint a többié. Itt gazdaságosan bánnak az adóbevételekkel és kisebb a közösség eladósodása. A közkiadások a többi kantonhoz képest sokkal alacsonyabbak, mivel döntéseik tükrözik az állampolgárok véleményét.
Társadalmi hatása
Magasabb az állampolgári elégedettségi szint (Stutzer és Frey (2006)), ez a közös döntéshozatalnak és a magasabb életszínvonalnak a következménye. A törvényesítő-integráló szerepe által javul a közösségek megtartó ereje. A polgárok általában az ilyen típusú közösségi döntéseket igazságosnak tartják. Továbbá nem tartják (Sniderman 1993) túlzottan megterhelőnek, ami az eldöntendő kérdés előzetes és jó tájokoztatásnak is köszönhető.
Bírálata
- Giovanni Sartori: „ A közvetlen demokrácia gyorsan és végzetesen elbukna tudatlanság és a hozzá nem értés zátonyán.”
- Platón: „Csupán az „értelmiségi őrök” egy kisebb csoportja – napjaink kifejezéseivel élve: a közpolitika illetékes elitje – volt képes a kormányzásra.”
Története
Az ókorban
A történelem első demokráciái (görög poliszok) közvetlen demokráciáknak tekinthetők.
Az athéni állam tíz kerületből állt melyek 1 évre 50-50 tagot küldtek az ötszázak tanácsába. A hivatalban fizetést kaptak. Feladatuk volt a ekklészia (népgyűlés) elé kerülő törvényjavaslatok megvitatása, a határozatok végrehajtása. A hatalom valós birtokosa a népgyűlés volt, melynek tagja volt minden teljes korú athéni polgár. Ez hozta a törvényeket, választotta a tisztviselőket, döntött a háború és béke kérdésében. Nem lehetett polgár a nő, a betelepedett idegen és a rabszolga, valójában így kirekesztették őket a hatalomból, ezért a mai fogalmaink szerint nem tekintjük demokratikusnak az athéni demokráciát.
Napjainkban
Jó példái a közvetlen demokráciát a mindennapokban gyakorló demokratikus iskolák. A világon több mint 200 ilyen iskola létezik. Nagyrészt az Amerikai Egyesült Államokban, de Dél-Amerikában, Ausztráliában és természetesen Európában is. Ezen iskolák európai szervezetének neve European Democratic Education Community (EUDEC), mely 1998-ban alakult. A közvetlen demokrácia gyakorlatát biztosító iskolák 1993 óta rendezik meg találkozóikat, évente mindig más kontinensen, az International Democratic Education Conference-t.
A világ legrégebben működő demokratikus iskolája, az angliai Summerhill.
Léteznek olyan politikai pártok is, melyeknek az állam- illetve társadalom modellje a közvetlen demokrácia, és azt szeretnék megvalósítani.
Magyarország
Svédország
- Aktivdemokrati
- Direktdemokraterna
- Demoex – Democracy Experiment
Források
- A Demokratikus nevelésért és tanulásért egyesület honlapja
- Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány (demokrácia-kritika)
- Magyar Virtuális Enciklopédia
- Az athéni demokrácia[halott link]
- Hanspeter Kriesi: Közvetlen demokrácia Svájc esete
További információk
- Jos Verhulst – Arjen Nijeboer: Direct Democracy Facts and Arguments about the Introduction of Initiative and Referendum. www.mehr-demokratie.de
- Jos Verhulst – Arjen Nijeboer: Priama demokracia fakty a argumenty k zavedeniu občianskej iniciatívy a referenda. www.priamademokracia.sk (Hozzáférés: 2013. november 9.) arch
- Bakó Beáta: MENNYIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK? Közvetlen demokrácia Magyarországon, Svájcban és Ausztriában. epa.oszk.hu
- Kalóz párt, a Likivid demokrácia pártja
- Közvetlen, tudás alapú demokrácia
- Márkus Péter: Globális antikapitalizmus – humanista baloldal – közvetlen demokrácia; Baloldali Alternatíva Egyesülés, Bp., 2000
- A közvetlen demokrácia lehetőségei és korlátai; szerk. Ágoston László; Partners Hungary Alapítvány, Bp., 2009
- Szabadság és felelősség. Tanulmányok a közvetlen demokráciáról; szerk. Szabó Zsolt; KRE ÁJK, Bp., 2013 (Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum)
| Anarchokommunizmus |
|---|
 |
| Internacionálék
|
| Nevezetes kommunisták
|
| Mai szocialista államok |
Sablon:Kommunizmus
|
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
