Nevada

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Nevada (egyértelműsítő lap).

Nevada
Nevada zászlaja Nevada pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Silver State Battle Born State
Mottó: All for our Country (angol) – Mindenki az országunkért
Névadó	Sierra Nevada
Közigazgatás
Fővárosa	Carson City
Legnagyobb város	Las Vegas
Kormányzó	Joe Lombardo (R)
Hivatalos nyelv	nincs
Postai rövidítés	NV
ISO 3166-2	US-NV
Felvétel az Unióba
sorrendben	36.
dátuma	1864. október 31.
Rangsor
terület szerint	7.
népesség szerint	35.
népsűrűség szerint	43.
Népesség
Népesség	3 104 614 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség	7,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen	286 367 km²
ebből víz	0,7 %
Időzóna	PST (UTC-8 / –7) MST (UTC–7 / –6) (West Wendover)
Kiterjedés
kelet-nyugati	519 km
észak-déli	788 km
Domborzat
legmagasabb pont	4005 m
átlagmagasság	1676 m
legalacsonyabb pont	146 m
Térkép
Nevada weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nevada témájú médiaállományokat.

Nevada (IPA: [nəˈvæːdə] kiejtése^ⓘ, spanyolul [neˈβaða]), hivatalosan Nevada Állam (angolul State of Nevada) 1864-ben lett az Amerikai Egyesült Államok 36. tagállama. Az államot a „harcban született” (angolul Battle Born) néven is emlegetik, utalva arra, hogy Nevada a polgárháború idején lépett be az Unióba. Fővárosa Carson City, legnagyobb városa Las Vegas. Az állam beceneve „az ezüst állam” (The Silver State), mivel sok ezüstlelőhelyet fedeztek fel itt.

Az állam jól ismert a könnyen köthető és könnyen felbontható házasságokról, a legális szerencsejátékokról és a prostitúcióról.

Neve

A „Nevada” név jelentése spanyolul „hóval borított”.

2005-ben az állam kibocsátott egy speciális gépkocsi-rendszámtáblát, ahol az állam nevét a helyesebb kiejtés érdekében Nevăda alakban írják.^[2]

Földrajz

Nevada a 35-től a 42 °É szélességi fokig és 114-től a 120 °NY hosszúsági fokig terjed. 740,3 km hosszú és 515 km széles, az Egyesült Államok nyugati területén helyezkedik el. Keleten Utah, délkeleten Arizona, nyugaton Kalifornia, északon Oregon és Idaho állam határolja.

Teljes területe 286 368,54 km², ebből 284 397,54 km² föld, s 1971 km² területet víz borít.

Nevada a hetedik legnagyobb állam, amely magában foglalja délen a Mojave-sivatagot és északon a Nagy-medencét (Great Basin). Az állam területének megközelítőleg 86 százaléka a központi kormány tulajdonában van, mind polgári, mind katonai szempontból.^[3]

Legmagasabb pontja a Boundary Peak, melynek a tengerszinttől számított magassága 4005 m. Legalacsonyabb pontja az állam déli részén a Colorado folyó mentén 146 m. Az egész állam átlagos magassága 1676,4 m.

Fő folyói a Colorado, Columbia, Humboldt, Truckee, legfontosabb tavai a Pyramid, Mead, Mojave, Tahoe, Walker.

Nevada vidékét homokos sivatag, félsivatag, hóborította hegycsúcsok, erdős hegyoldalak és füves völgyek jellemzik. Szinte teljes egészében a Nagy-medence (Great Basin) területén helyezkedik el. Nevadát három földrajzi egységre oszthatjuk: a Columbia-fennsíkra (Columbia Plateau), a Sierra Nevada láncolatára, és a Basin and Range Regionre.

Nevada északkeleti sarkának alapja bazaltláva. A folyók mélyen bevágták medrüket a kőzetbe, s mély kanyonokat alakítottak ki. Idaho határa közelében a vidék átalakul nyitott prérivé. Ez a Columbia-fennsík.

A Sierra Nevada csipkézett hegyláncolat, amely Carson Citytől déli irányba húzódik. A Tahoe-tó egy gyönyörű gleccsertó Kalifornia és Nevada határán.

Az állam többi része a Basin and Range területéhez tartozik. Ebben a régióban több mint 150 észak-déli irányú hegyvonulatot húzódik. A Basin and Ranges Regiont nyugatról a Sierra Nevada határolja.

Az állam közepén a Toiyabe- és Toquima-hegyláncolat, keleten a Snake- és a Toana-hegység emelkedik. A hegyláncok között elszórtan völgyek, magányos lapos tetejű hegyek, vagy dombok húzódnak. A forró vizű termálforrások a kialudt vulkánok maradványai, amelyek valaha nagy számban voltak Nevada vidékén.^[4]

Az állam többi északi része a Great Basin Deserten belül félsivatag, sivatag. Az állam északi részét kelet-nyugati irányban a Humboldt folyó szeli át, amely a Humboldt Sinkbe ömlik. Több folyó fut a Sierra Nevada hegységből kelet felé, többek között a Walker folyó, a Truckee folyó és a Carson folyó.

A hegyláncolat egyes csúcsai elérik a 4300 méteres magasságot is, a völgyek tengerszinttől számított magassága nem kisebb mint 1000 méter.

Az állam keleti része több nedvességet kap és többé-kevésbé zöld vidék.

Az állam déli harmadán épült Las Vegas a Mojave-sivatagban. A terület kevesebb csapadékot kap télen, de nyáron az arizonai monszun csapadékot hoz magával.

Nevada és Kalifornia határa egy hosszú, átlósan meghúzott (mértani) vonal, amely a Tahoe-tó közelében kezdődik és a Colorado folyó irányába folytatódik, ahol Nevada, Kalifornia és Arizona határvonalai találkoznak.

A hegyláncolat legmagasabb csúcsai az állam déli részén található Spring-hegységben vannak, amely Las Vegastól nyugatra húzódik. Az állam legalacsonyabb pontja a Colorado folyónál, Laughlintól délre található.

Éghajlat

Nevadának sivatagi éghajlata van: a nyár forró, a hőmérséklet felszaladhat 43,3 Celsius-fokig, s télen -6,5 fokig süllyedhet. A csapadék egész évben kevés az állam teljes területén. Néha nyáron az arizonai monszun vihart hoz, a csendes-óceáni viharok pedig beboríthatják a vidéket hóval.

Nevada keleti része nyáron több csapadékot kap.

Története

Az első fehér ember – a spanyol Escalante misszionárius – 1755-ben járt erre, de az indiánok által is gyéren lakott víztelen, sivatagos területet nem tartotta érdemesnek misszió alapítására. A 19. század kezdetén az északi erdősebb területeken prémvadászok jelentek meg. Az 1850-es években aranyra bukkantak a Carson völgyében, később pedig ezüstércet találtak az úgynevezett Comstock Lode területén (1859), s megkezdődött a szerencsevadászok, aranyásók s más kétes egyének beáramlása.^[5] Az első település Mormon Station volt 1851-ben.

1861. március 2-án a Nevada Territory különvált a Utah Territorytól és felvette a Nevada nevet, amely a Sierra Nevada rövidített változata.

Nyolc nappal az elnökválasztás előtt, 1864-ben az államok 36. tagállama lett, és támogatta Abraham Lincoln november 8-i újraválasztását, s erősítette a republikánus párt befolyását a Kongresszusban.^[6]

Nevada bányaipara az iparosított Unióhoz kötötte őket. Politikailag sokkal megbízhatóbb volt, mint a szomszédos Kalifornia.

Az állam jelenlegi határait 1866. május 5-én jelölték ki, amikor is Arizona egy részét Pah-Ute megyét a Coloradó folyótól nyugatra megkapta, mivel ezen a területen is aranyat fedeztek fel, s hivatalos körökben úgy látták, hogy ez segíteni fog Nevada állam növekedésében.

Ipar

A bányászat formálta Nevada iparát sok éven keresztül, azonban a 19. században hanyatlásnak indult, s a lakosság száma csökkenni kezdett. A Tonopah környékén felfedezett ezüstbányák újabb rövid fellendülést hoztak.

Szerencsejáték és munkalehetőség

A nevadai bányavárosok a szabály nélküli szerencsejátékok színhelyei voltak egészen 1909-ig, amikor országszerte megkezdődött a szerencsejáték-ellenes hadjárat. A nagy gazdasági válság idején azonban, amikor a mezőgazdaság stagnált, a bányászat lehanyatlott. 1931. március 19-én újra legalizálták a szerencsejáték-kaszinók működését. Ekkor még úgy gondolták, hogy ez csak átmeneti jellegű, amíg a gazdaság újra erőre kap, de később sem mérlegelték a szerencsejátékok törvényen kívül helyezését. Ma Nevada bevételének a legjelentősebb részét ez képezi.

A Hoover duzzasztógátat 1932 és 1935 között építették. A konstrukció sok munkásnak, s az őket ellátó szolgáltatások újabb munkásoknak adtak megélhetési lehetőséget. Valószínű, hogy az állam lakosságának növekedését a szerencsejátéknak köszönheti, de a Hoover-gát más iparág képviselőit is idevonzotta, mint például a Basic Magnesium Plantet.

Las Vegas

• 
  Las Vegas éjszaka
• 
  Stratosphere Hotel
• 
  Hooters Casino
• 
  Aladdin Desert Passage

Nukleáris kísérletek

1951. január 11-én Las Vegastól 100 kilométerre északnyugatra jelölték ki a Nevadai kísérleti terepet, ahol nukleáris fegyvereket teszteltek.

A körzet a sivatag és a hegyvidék területén van, s megközelítőleg 3496,5 km². Az első kísérleti atombombát 1951. január 27-én dobták le. A legutolsó légköri robbantások 1962. július 17-én voltak, s a föld alatti kísérleteket 1992. szeptember 23-án szüntették be.

Később kimutatták, hogy a sivatagban végzett kísérleti robbantások radioaktív csapadéka fehérvérűséget okoz. A tanulmányok igazolták, hogy a nevadai légköri atomkísérletek során 1951 és 1958 között az amerikai gyerekek 15–79-szer nagyobb sugárzásnak voltak kitéve, mint azt feltételezték.^[7] Nevada területének 80%-a a központi kormány tulajdona.

Népesség

Népesség különböző években
Év	Népesség		Vált. (%)
1860	6 857		—
1870	42 941		526,2%
1880	62 266		45%
1890	47 355		−23,9%
1900	42 335		−10,6%
1910	81 875		93,4%
1920	77 407		−5,5%
1930	91 058		17,6%
1940	110 247		21,1%
1950	160 083		45,2%
1960	285 278		78,2%
1970	488 738		71,3%
1980	800 493		63,8%
1990	1 201 833		50,1%
2000	1 998 257		66,3%
2010	2 700 551		35,1%

A U.S. Census Bureau 2007. évi felmérése szerint Nevada lakosainak száma 2 565 382 fő volt, ami az előző évvel összevetve 92 909 fővel növekedett, százalékban kifejezve 3,5%-ot nőtt. Ha a 2000. évi adatokat vesszük alapul, a lakosság száma 516 550 fővel nőtt, ami 20,8%-os növekedést jelent. Ez magában foglalja a természetes növekedést is, ahol a születések száma 170 451, a halálozások száma 81 661, s az újonnan letelepedettek száma pedig 337 043 fő volt. A 2006-os becslések alapján Nevada lakosságnövekedés tekintetében a második leggyorsabban növekvő állam.^[8] A lakosok 85%-a Las Vegas és Reno metropolis körzetében élt.^[9]

Las Vegas az Államok leggyorsabban növekvő városa. A lakosság nagyrasszok szerinti megoszlása: 65% europoid, 7,1% afroamerikai, 6% mongoloid (akár 10% is), 2% egyéb (indiánok és polinézek) a fennmaradó 20% spanyolok vagy más latinok.

Nevadának jelentős baszk eredetű népessége van. Douglas és Pershing megyékben, a lakosság többsége mexikói, egyedül Clark megyében (Las Vegas) több mint 200 000-en élnek; Nye és Humboldt megyékben jobbára németek laknak, míg Washoe megyében írek. Las Vegasnak olyan gyorsan szaporodó etnikumai is vannak, mint a kanadaiak, skandinávok, olaszok, lengyelek, zsidók és örmények a keleti part idős áttelepülői, akik nyugdíjas éveiket töltik itt.

Vallás

Nevada állam lakosainak vallás szerinti megoszlása:^[10]

• Római katolikus – 27%
• Protestáns – 11%
  • Evangélikus kereszténység – 13%
  • Más protestáns – 2%
• Mormonok – 11%
• Muszlimok – 2%
• Zsidók – 1%
• Más vallás – 1%
• Nem válaszolt – 20%

A legnépesebb felekezet a 2000. évi tanulmányok alapján a római katolikus egyház, hívei száma 331 844, a mormon egyház 116 925, és a déli baptista egyház 40 233 taggal. 77 100 nevadai a zsidó felekezethez tartozik.^[11]

Nevezetességek

• Las Vegas városa és kaszinói
• Hoover-gát

Jegyzetek

További információk

• USA Travel – Nevada (magyarul)
• Nevada.lap.hu – Linkgyűjtemény