Áldásy Antal

Áldásy Antal
Született	Áldássy Antal János 1869. szeptember 25.[1] Pest
Elhunyt	1932. július 14. (62 évesen)[1][2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész heraldikus
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1890)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert[3]
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szakintézeti tagság	Magyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Áldásy Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.)^[4] történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A neve néha előfordul Áldássy formában is.

Életpályája

Áldásy Antal (1833–1875) és Frumm Erzsébet fiaként született. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1890-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Ezután ösztöndíjasként a Bécsi Történeti Intézetben képezte tovább magát írástörténetben és oklevéltanban. 1892 és 1894 között Rómában és Bolognában kutatott. 1894 és 1902 között a Magyar Nemzeti Múzeum segédőre, 1902 és 1910 között őre, 1910 és 1912 között a levéltári osztály vezetője volt. 1898-ban a középkori magyar történelem tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1898–1912 között a Budapesti Tudományegyetemen a középkori magyar történelem magántanára, 1912–1932 között nyilvános rendes tanára, s 1924–1925-ben a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt.

1902 és 1924 között szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.

Tudományos pályája

Kutatási területe

Több tanulmányban foglalkozott a 15. századi zsinatok, továbbá Zsigmond király történetével, Nagy Lajos király itáliai összeköttetéseivel. Címertana máig a magyarul megjelent művek egyik csúcspontja ezen a területen. A magyar címeres levelek kiadásával jelentős forrásközlő tevékenységet folytatott.

Akadémiai tagsága

• Az MTA levelező tagja (1908)
• Az MTA rendes tagja (1926)

Főbb művei

Önálló kötetek

• A diplomatikai rendszerekről. Budapest, 1890
• Anabaptisták a XVI. és XVII. században Magyarországon, 1894
• Az 1707-iki ónodi országgyűlés története. Budapest, 1895
• A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig. Esztergom, 1896
• Pázmány Péter élete, 1898
• A pecsétek. Az iparművészet könyve. Budapest, 1902
• Alsáni Bálint bíbornok. Budapest, 1903
• Név- és tárgymutató a gr. Zichy család okmánytára 1-6. kötetéhez, 1906
• A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. szerk. Á. A. (és Czobor A. I-IV.) Budapest I-VIII., 1904-1942 (Kronológiai sorrendben közli a címeresleveleket, sok címerleírást, címerképet is közzétesz)
• A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában található címereslevelek jegyzéke. Budapest I-VIII., 1923
• A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. II. Címeres levelek, VII. (Budapest, 1941), VIII. (Bp., 1942)
• Magyar czimeres emlékek. III. Budapest, 1926
• Pápai oklevelek, Budapest, 1926 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve)
• Címertan. Budapest, 1923 (A Magyar Történettudomány Kézikönyve), szerk. Hóman Bálint, II. kötet, 6. füzet)
• A keresztes hadjáratok története, Budapest, 1924 (Szent István Könyvek)

Cikkek, tanulmányok

• Batthyány Boldizsár és Benedek czímeres levele 1500-ból. Turul 12, 1894, 94-96.
• Az enyingi Török család czímeres-levele 1481-ből. Turul, 15, 1897, 33-34
• A Marsovszky-család czimeres levele 1430-ból. Turul, 26, 1908
• A Dobry család czímeres levele 1431-ből. Turul, 24, 1906
• Zsigmond király viszonya Milánóhoz és Velencéhez római útja idejében. Budapest, MTA. 1909. 190 oldal (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, 22. kötet, 5. szám, 391–590. oldal). Budapest, MTA. 1911. [1]
• Zsigmond császár koronázása és a német zsidóság megadóztatása. Budapest, MTA, 1916. 65 oldal (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, 24. kötet, 5. szám, 300–363. oldal). Budapest, MTA, 1918 [2]
• Az Armbruster-család czímereslevelei. Turul 34, 1916, 97-101.
• Ismeretlen czímereslevél II. Lajostól. Turul 40, 1926, 28-29.
• Zsigmond király és Spanyolország. MTA, 1927
• A német zsidóság megadóztatása III. Frigyes koronázása alkalmából. Budapest, MTA, 1932. 18 oldal (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből 24. kötet, 13. szám) [3]

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 19–20. o.  
• Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 31. o.