Áron Nagy Lajos

Áron Nagy Lajos (Budapest, 1913. november 7. – Székesfehérvár, 1987. január 6.)^[3] kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar festő. Főleg tájképeket és portrékat festett poszt-impresszionista stílusban.^[4] Képeinek jelentős részét a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi.

Életpályája

1933 és 1938 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult; mestere Benkhard Ákos volt. 1938-ban Balló Ede-ösztöndíjjal bejárta Nyugat-Európa több országát. 1939-től Székesfehérvárott élt és rajzpedagógusként dolgozott.

Főbb művei

• Csongor és Tünde – Középületben álló murális pannó (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
• Az ezeréves Fehérvár – nagyméretű festmény (Magyar Király Szálló, Székesfehérvár)
• A székesfehérvári vasútállomáson látható freskókat ő festette.

Díjai, elismerései

• Munkácsy Mihály-díj (1956, 1967)
• Alba Regia-díj (1958)
• Csók István-díj (1965)

Kiállításai

• Rendszeres résztvevője volt országos tárlatoknak és az Észak-dunántúli Területi Szervezet kiállításainak.
• 1943 és 1955: gyűjteményes kiállítások Budapesten
• 1964: Székesfehérvárott
• Budapesten a Fényes Adolf Teremben (1955), Székesfehérvárott (1959 és 1983 között többször), Győrben (1969), Egerben (1973), Veszprémben (1966, 1976) és Budapesten a Bolgár Kulturális Központban (1980) voltak fontosabb egyéni kiállításai.

Emlékezete

• Székesfehérvárott tér viseli a nevét
• Székesfehérvárott a történelmi belvárosban, a Basa utca 4-es számú ház falán, melyben lakott, emléktábla őrzi emlékét

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Művészeti lexikon 1. kötet 104. old.
• Artportal.hu
• szekesfehervar.hu

Ez a festőről, grafikusról vagy fotográfusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!