Ósva

Ósva (Olšovany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1279
PolgármesterFrantišek Marcin
Irányítószám044 19
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség676 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság224 m
Terület9,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 24′ 40″48.7, 21.41111148.700000°N 21.411111°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 00″, k. h. 21° 24′ 40″48.7, 21.41111148.700000°N 21.411111°E
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ósva (szlovákul: Olšovany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 12 km-re keletre, az Ósva-patak jobb partján található.

Története

1272-ben „Ilswa” néven említik először az Aba nembeli Miklós fia László birtokaként. 1332-ben már állt temploma is, mely valószínűleg még a 13. században épült. 1335-ben Károly Róbert hívének, Drugeth Vilmosnak adta. 1427-ben 25 portát számláltak a faluban, mely mintegy 125 lakost jelent. 1553-ban már csak 12 portája volt. 1573-ban Miksa császár tizenötezer aranyért Kátay Ferencnek adta zálogbirtokként és 1615-ig a Kátayak birtoka maradt, majd ezután Hofmann Györgyé. 1715-ben öt ház állt a faluban, ebből egy zsellérház.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OSVA. Osavjani. Elegyes Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai külömbfélék, fekszik Regete Ruszkához közel, mellynek filiája, határjának 2/3 része soványas.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osva, Olssowján, tót-német-magyar falu, Abauj vgyében, az Osva pataka mellett, ut. p. Kassához keletre 1/4 mfdnyire a zempléni postautban, 445 kath., 43 g. kath., 110 ref., 4 zsidó lak. Osva vizén kendertörővel együtt, pálinkaháza, kövér rétje. Szántóföldeinek 2/3 sovány; erdeje derék. F. u. a tudományi kincstár.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Besztertől keletre az Ósva folyó mellett Ósva falut találjuk. Van 82 háza, 539 magyar és tót lakosa. Postája: Bőd, távirója Alsó-Mislye.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 442-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 497 lakosából 467 szlovák volt.

2011-ben 601 lakosából 544 szlovák.

További információk

  • Községinfó
  • Ósva Szlovákia térképén
  • Képes ismertető (szlovákul)
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 5.)
Sablon:Kassa-környéki járás
  • m
  • v
  • sz
A Kassa-környéki járás települései
Abaújharaszti (Chrastné) · Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) · Abaújrákos (Rákoš) · Abaújszakaly (Sokoľany) · Abaújszina (Seňa) · Abos (Obišovce) · Áj (Háj) · Ájfalucska (Hačava) · Alsócsáj (Nižný Čaj) · Alsóhutka (Nižná Hutka) · Alsókemence (Nižná Kamenica) · Alsólánc (Nižný Lánec) · Alsómislye (Nižná Myšľa) · Alsótőkés (Nižný Klátov) · Apátka (Opátka) · Aranyida (Zlatá Idka) · Balogd (Blažice) · Baska (Baška) · Bátyok (Bačkovík) · Benyék (Beniakovce) · Bocsárd (Bočiar) · Bódvavendégi (Hosťovce) · Bolyár (Boliarov) · Bölzse (Belža) · Budamér (Budimír) · Bunyita (Bunetice) · Buzita (Buzica) · Csécs (Čečejovce) · Debrőd (Debraď) · Družstevná pri Hornáde · Enyicke (Haniska) · Eszkáros (Skároš) · Felsőcsáj (Vyšný Čaj) · Felsőhutka (Vyšná Hutka) · Felsőkemence (Vyšná Kamenica) · Felsőmecenzéf (Vyšný Medzev) · Felsőmislye (Vyšná Myšľa) · Felsőtőkés (Vyšný Klátov) · Füzérnádaska (Trsťany) · Garbócbogdány (Bohdanovce) · Györgyi (Ďurďošík) · Györke (Ďurkov) · Hatkóc (Hodkovce) · Hernádcsány (Čaňa) · Hernádgecse (Geča) · Hernádgönyű (Gyňov) · Hernádszentistván (Kostoľany nad Hornádom) · Hernádszokoly (Sokoľ) · Hernádzsadány (Ždaňa) · Hilyó (Hýľov) · Idabukóc (Bukovec) · Izdobabeszter (Sady nad Torysou) · Jánok (Janík) · Jászó (Jasov) · Jászómindszent (Poproč) · Jászóújfalu (Nováčany) · Kalsa (Kalša) · Kassabéla (Košická Belá) · Kassamindszent (Valaliky) · Kassaolcsvár (Košické Oľšany) · Kecer (Kecerovce) · Kecerlipóc (Kecerovský Lipovec) · Kelecsenyborda (Košický Klečenov) · Kenyhec (Kechnec) · Királynépe (Kráľovce) · Kisida (Malá Ida) · Kisladna (Malá Lodina) · Kisszalánc (Slančík) · Koksóbaksa (Kokšov-Bakša) · Komaróc (Komárovce) · Lapispatak (Ploské) · Lapispatakújtelep (Nová Polhora) · Lengyelfalva (Košická Polianka) · Magyarbőd (Bidovce) · Makranc (Mokrance) · Mecenzéf (Medzev) · Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre) · Miglécnémeti (Milhosť) · Modrafalva (Mudrovce) · Nagyida (Veľká Ida) · Nagyladna (Veľká Lodina) · Nagyszalánc (Slanec) · Ósva (Olšovany) · Ósvacsákány (Čakanovce) · Pány (Paňovce) · Patacskő (Vtáčkovce) · Péder (Peder) · Perény-Hím (Perín-Chym) · Petőszinye (Svinica) · Ránk (Rankovce) · Ránkfüred (Herľany) · Rás (Hrašovík) · Regeteruszka (Ruskov) · Reste (Rešica) · Rozgony (Rozhanovce) · Rudnok (Rudník) · Sároskőszeg (Kysak) · Sárosófalu (Opiná) · Semse (Šemša) · Somodi (Drienovec) · Stósz (Štós) · Szádelő (Zádiel) · Szalánchuta (Slanská Huta) · Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto) · Szepsi (Moldava nad Bodvou) · Szeszta (Cestice) · Tarcavajkóc (Vajkovce) · Terebő (Trebejov) · Tizsite (Čižatice) · Torna (Turňa nad Bodvou) · Tornahorváti (Chorváty) · Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves) · Újszállás (Nový Salaš) · Zsarnó (Žarnov)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap