Újvári Péter

Újvári Péter
Arcképe
Arcképe
SzületettGroszman Pinkász Lébi
1869. április 24.[1][2]
Tolcsva
Elhunyt1931. január 16. (61 évesen)[1][2]
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaFrank Janka
GyermekeiUjvári Imre
Újvári László
N. Ujvári Magda
Foglalkozása
Halál okagyomorfekély
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (15. parcella, 2. sor, 26. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Újvári Péter, olykor Ujvári, születési és 1913-ig használt nevén Groszman Péter, onnantól hivatalosan Ujváry[3] (Tolcsva, 1869. április 24.[4] – Budapest, Terézváros, 1931. január 16.)[5] magyar újságíró, író. Ujvári Imre és Újvári László újságírók és N. Ujvári Magda szerkesztő édesapja.

Életútja

Grossmann Vilmos érsekújvári ortodox rabbi és Ettinger Sarolta fia. Tanulmányait a nagysurányi, a váci és miskolci jesivákban végezte.[6] 1889-től a Szegedi Híradónál dolgozott, később a lap helyettes szerkesztője lett, majd a Szeged és Vidéke munkatársa lett mint felelős szerkesztő. 1901-ben indított irodalmi folyóiratot Szegeden Magyar Szó címmel. 1906-ban egyik alapítója volt a Magyarországi Hírlapírók Országos Szervezetének. 1907-től Budapesten dolgozott, mint a Magyar Hírlap, később pedig mint a Budapest vezércikkírója. 1915-ben megválasztották a Budapesti Hírlapírók Egyesületének a titkárává. 1919-ben képes hetilapot indított útjára Szombat címmel. 1920-tól vezércikkírója volt Kolozsvárott az Új Keletnek. 1923-ban Pozsonyban telepedett le és ott szerkesztett különféle lapokat. 1926-tól Budapesten az Országos Egyetértésnek előbb főszerkesztője, utóbb főmunkatársa lett. Az első világháború után írásaiban többek között az antiszemitizmus ellen is fellépett. Regényei és elbeszélései elsősorban zsidó tárgyúak. Szerkesztette a Magyar zsidó lexikont is. Halálát gyomorfekély okozta.

Fontosabb művei

  • A mécs mellett (regény, Budapest, 1908)
  • Az új keresztény (regény. Budapest, 1909. Ism. Budapesti Hírlap 118. sz.)
  • Tűzistenek (regény, Budapest, 1910-11. A «Budapest» politikai napilap 1910 karácsonyi számában kezdte közölni)
  • Astarte temploma (regény, Budapest, 1918)
  • A túlsó parton (regény, Budapest, 1920)
  • A cédrusfa daliája (ifjúsági regény, Budapest, 1921)
  • Ember Ádám három élete (regény, Budapest, 1922)

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16127/16171.htm, Újvári Péter, 2017. október 9.
  2. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ A Belügyminisztérium 1913. évi 9160. sz. rendelete. MNL-OL 30808. mikrofilm 256. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 24. oldal 7. sor.
  4. ↑ Születési bejegyzése a tolcsvai izraelita születési akv. 8/1869. akv. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  5. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 108/1931. folyószáma alatt.
  6. ↑ Scheiber Sándor: A zsidó folklór Ujvári Péter írásaiban (Budapest, 1980)

Források

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  

További információk

  • Újvári, Péter The Yivo Encyclopedia of Jews in Eastern Europe
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
Nemzetközi katalógusok
  • Zsidóság Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap