1235
| 1235 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1235 |
| Ab urbe condita | 1988 |
| Bahái naptár | -609 – -608 |
| Berber naptár | 2185 |
| Bizánci naptár | 6743 – 6744 |
| Buddhista naptár | 1779 |
| Burmai naptár | 597 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1227 – 1228 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1290 – 1291 |
| Shaka Samvat | 1157 – 1158 |
| Holocén naptár | 11235 |
| Iráni naptár | 613 – 614 |
| Japán naptár | 1895 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3931–3932 |
| Kopt naptár | 951 – 952 |
| Koreai naptár | 3568 |
| Muszlim naptár | 632 – 633 |
| Örmény naptár | 684 ԹՎ ՈՁԴ |
| Thai szoláris naptár | 1778 |
| Zsidó naptár | 4995 – 4996 |
Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század
Évtizedek: 1180-as évek – 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek
Évek: 1230 – 1231 – 1232 – 1233 – 1234 – 1235 – 1236 – 1237 – 1238 – 1239 – 1240
Események
Határozott dátumú események
- május 26. – IX. Gergely 1235. május 26-án, az év pünkösdjén szentté avatta Árpád-házi Erzsébetet, II. András magyar király lányát. [1]
- szeptember 21. – II. András király halála.[2] (Először a váradi székesegyházban temették el, a Temes vármegyei egresi ciszterci monostor azonban bizonyítani tudta a király végakaratát az ottani temetkezésre vonatkozóan, és a király földimaradványait átvitték Egresre, második felesége mellé. A II. Andrásnak végső nyughelyet adó egresi monostor is elenyészett a török hódoltság alatt.)[3]
- október 14. – Róbert esztergomi érsek megkoronázza IV. Bélát,[4] II. András fiát, aki rögtön hozzálát a feudális anarchia felszámolásához. (Megvakíttatja a lázadók vezérét, Apold fia Dénes korábbi nádort.)[5]
Határozatlan dátumú események
- az év eleje – II. András király elbocsátja környezetéből a lázadó Apold fia Dénest és híveit, akik II. Frigyesnek ajánlották fel a koronát. (Ezután megtámadja Frigyest és Bécsig nyomul előre. Frigyes kénytelen pénzen megváltani a békét.)[5]
- július – (VII.) Henrik német király apja II. Frigyes német-római császár ellen támad, de vereséget szenved és apja megfosztja a tróntól. (Börtönben hal meg 1242-ben.)
- az év folyamán –
- Négy domonkos szerzetes indul keletre az ázsiai magyarok felkutatására és megtérítésére. Közülük csak Julianus barát éri el Magna Hungariát.
- Árpád-házi Szent Erzsébetet szentté avatja IX. Gergely pápa. (Ö lesz a korabeli Európa egyik legnagyobb hatású szentje.)
- I. Jóannész Axuchosz trapezunti császár trónra lépése. (1238-ig uralkodik.)
- Mátyás zágrábi prépost veszi át a királyi kancellária vezetését Csák Ugrin kalocsai érsektől.[6]
Születések
- Ramon Llull, filozófus
- VIII. Bonifác pápa (valószínű időpont) († 1303)
Halálozások
- szeptember 21. – II. András magyar király (* 1177 körül)
- Szent Száva Szerbia védőszentje
Jegyzetek
- ↑ http://www.leventevezer.extra.hu/Inkvizicio.pdf 12. old. Hozzáférés: 2024.01.03
- ↑ Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, 337. oldal, ISBN 963 547 849 6
- ↑ Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 32-33. oldal, ISBN 978-963-09-8450-8
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 6. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2001. 45. p.
- ↑ a b Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 25. oldal, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 327. p.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1235 témájú médiaállományokat.
