2011-es oroszlányi földrengés
 | Nem tévesztendő össze a következővel: 2011-es csákvári földrengés. |
| 2011-es oroszlányi földrengés | |
| Dátum | 2011. január 29. 18 óra 41 perc |
| Időtartam | 38 másodperc |
| Richter-skála szerinti magnitúdó | 4,7 |
| Érintett országok |  Magyarország, Szlovákia |
| Károk, áldozatok | épületkárok |
| Az epicentrum elhelyezkedése | |
  2011-es oroszlányi földrengés Pozíció Magyarország térképén | |
 é. sz. 47° 30′, k. h. 18° 21′47.5, 18.3547.500000°N 18.350000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 18° 21′47.5, 18.3547.500000°N 18.350000°E | |
Oroszlány környékén 2011. január 29-én 18 óra 41 perckor 4,7-es erősségű[1] földrengést észleltek, mely az 1985-ös berhidai földrengés óta a legerősebb volt Magyarországon.[2] A rengés 38 másodpercig tartott.[1]
A rengés az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) szerint 4,2-es, a Potsdami Geofizikai Intézet szerint 4,8-as erősségű volt.[2] Egy ekkora rengés Magyarországon már nagynak számít, mivel az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól.[2] Ilyen erősségű rengés Magyarországon átlagosan 10 évente fordul elő, a legutóbbi hasonló mértékű földrengés 1985-ben következett be Berhidán.[2] A szakértők hamar cáfolták a terjedő hírt, miszerint ez a rengés egy nagyobb földrengés előrengése lett volna. Érezhető utórengések nem voltak, pedig akár 4-es erősségűekre is számítottak.[3] Az első utórengéseket már a földrengést követő éjszaka észlelték.[4]
Félév múlva 2011. július 11-én a közelben, Csákvár és Gánt között volt újabb földrengés.[5]
Epicentrum és hipocentrum
A rengés epicentruma Komárom–Berhida térségben volt. Oroszlány a középhegységi paleo–mezozoós pászta tatai haránttörése felett fekszik, amely a móri haránttöréssel és a balatoni küszöbbel együtt Magyarország szeizmikusan legaktívabb térsége.[6]
A rengés kiváltó oka a Dunántúli-középhegységet magában foglaló kéregdarab tektonikus mozgása.[2] Az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Központ mérései szerint a rengés központja Székesfehérvártól 33 kilométerre északnyugatra és Oroszlánytól 6 kilométerre északkeletre volt.[7] Az epicentrumhoz legközelebb eső település Kecskéd volt.[7]
A hipocentrum (a rengés fészke) a felszínhez nagyon közel esett. Az Amerikai Geológiai Szolgálat szerint 8, a potsdami adatok szerint alig öt kilométer mélyről indultak a hullámok.[2] Minél sekélyebb a rengés fészke, annál erősebben érezhető az epicentrumban, de annál gyorsabban le is cseng a központtól távolabb eső területeken.[2]
A rengés kiterjedése
A rengést az Oroszlányhoz közeli epicentrumtól még mintegy 100 kilométerre is lehetett érezni. Budapesten, Székesfehérváron de még Dél-Szlovákiában és Pozsonyban is érzékelték.[7] Érezték Tatabányán, Gödön, Környén, Budaörsön, Biatorbágyon, Zsámbékon, Telkiben, Enyingen és Veszprémben is. A szlovák Markíza televízió szerint 3-4 másodpercig tartó földmozgást éreztek Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Érsekújváron és Nagyszombatban is.[1]
Károk és beszámolók
A rengés következtében károk keletkeztek az épületekben, személyi sérülés nem történt. A legtöbb kárt Oroszlányban okozta a földrengés.[8] Több magas házon hajszálrepedések jelentek meg, régi épületek kéményei sérültek meg, de az otthonát senkinek sem kellett elhagynia.[8] A városban információs vonalat hoztak létre a károk bejelentésére.[8]
Budapesten Tarlós István főpolgármester folyamatosan tartotta a kapcsolatot a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal.[1][7] A III. és XI. kerületében panelházak sérültek meg, de további településeken, Kecskéden, Pázmándon, Székesfehérváron, Velencén és Tatabányán is voltak épületkárok.[9] Vértessomlón és Várgesztesen is történtek kisebb károk, utóbbi településen a templom boltívében esett kár.[8] Egész Komárom-Esztergom megyében átvizsgálták a veszélyes üzemeket, iszap- és zagytározókat, de a felmérések szerint egyikben sem esett kár.[8]
A rengést átélt emberek beszámolói szerint megremegtek az ablakok, könyvek, poharak estek le a földre, lengtek a csillárok. A magasabb épületekben lakók közül többen az utcára szaladtak.[1]
Az internetes médiában
Az internetes hírújságok már néhány perccel a rengés után beszámoltak a történtekről. Az MTA GGKI Szeizmológiai Osztályának honlapja rövid időn belül elérhetetlenné vált a leterheltség miatt.[7] A közösségi oldalakon már a rengést követő első percekben megjelent a hír,[10][11] a Facebookon megalakult a Földrengés 2011 csoport, melyhez rövid időn belül már 700-an csatlakoztak,[1] a Twitteren is egymást érték a beszámolók.[7][12]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f Itthon: Földrengés volt Magyarországon - HVG.hu. hvg.hu. (Hozzáférés: 2011. január 29.)
- ↑ a b c d e f g Nagy földrengés Magyarországon: 2011 januárjában 4,8-as a Richter-skálán. origo.hu. (Hozzáférés: 2011. január 29.)
- ↑ Index - Bulvár - Huszonöt éve nem volt ekkora földrengés Magyarországon. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ↑ Kisebb utórengések voltak. fn.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ↑ Földrengés volt Oroszlány közelében (magyar nyelven) (html). Metropol, 2011. július 11. [2011. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
- ↑ Antal, i. m. 8, 124. o.
- ↑ a b c d e f Index - Bulvár - 4,8-as erejű földrengés volt a Dunántúlon. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 29.)
- ↑ a b c d e Index - Belföld - Földrengés: Nagyon sok a kár Oroszlányban. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ↑ Index - Bulvár - Huszonöt éve nem volt ekkora földrengés Magyarországon. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ↑ Földrengés Magyarországon: a Twitter és a Facebook vitte a hírt - Webisztán. webisztan.blog.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ↑ Tudomány: Földrengés és Facebook: óriások, ördögűző és Pettkó - HVG.hu. hvg.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ↑ #földrengés - Twitter Search. twitter.com. (Hozzáférés: 2011. január 29.)
Források
- Antal Sándor: Földtan IV: Magyarország szerkezeti és regionális földtana. Budapest: Műszaki Kiadó. 1985. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-10-6607-X
- A földrengés adatai a Potsdami Geofizikai Intézet weblapján
- A földrengés adatai az Amerikai Geológiai Szolgálat weblapján
További információk
- az MTA GGKI Szeizmológiai Főosztályának honlapja
- Földrengés.hu az MTA GGKI szeizmológiai osztályának honlapja
- A Kárpát-medence földrengései 456-tól 2004-ig
Kapcsolódó szócikkek
Földrajzportál
Magyarország-portál
