9M123 Hrizantyema

Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye
9M123 Hrizantyema
A 9M123 rakéta és szállító-indító konténere
A 9M123 rakéta és szállító-indító konténere

Funkciópáncéltörő rakéta
GyártóKBM
Szolgálatba állítás2005

IrányításAktív lokátoros önirányítás, lézer
RobbanótöltetKumulatív (9M123)
termobárikus (9M123F)
Méret- és tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz2,057 m
Szárnyfesztáv0,310 m
Törzsátmérő0,150 m
Indulótömeg46 kg
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség1,2 Mach
Hatótávolság6 km
A Wikimédia Commons tartalmaz 9M123 Hrizantyema témájú médiaállományokat.

A Hrizantyema (oroszul Хризантема, magyarul Krizantém) egy orosz gyártmányú szuperszonikus páncéltörő rakéta, amit jelenlegi és jövőbeli harckocsitípusok, mint az amerikai M1A2 vagy a német Leopard 2A5, illetve a lassan, alacsony magasságon repülő légi célok (pl. helikopterek) ellen fejlesztettek ki. A rakéta GRAU-kódja a 9M123, NATO-kódja AT–15 Springer.

Fejlesztés

A Hrizantyema páncéltörő rakétát 1996 júliusában mutatták be a kolomnai KBM tervezőirodában. A rakéta fejlesztését az 1980-as években kezdték, mint egy minden időjárási körülmények között bevethető, többcélú rakétarendszert, amely képes leküzdeni a jelenlegi és a jövőben megjelenő páncélozott eszközöket, melyek fejlett páncélvédelemmel vannak ellátva (például a reaktív páncélzat). A Hrizantyema rendszerrel kívánták leváltani különféle típusú páncéltörő rakétákat, melyek az orosz hadsereg szolgálatában maradtak, ilyenek voltak a 9K114 Sturm és a 9M120 Ataka. A rendszert 2005-ben rendszeresítették az Orosz Fegyveres Erőknél.

Harcászati és műszaki jellemzői

A 9M123 rakéta szuperszonikus, átlagos repülési sebessége 400 m/s (vagy 1,2 Mach), hatótávolsága 400 és 6000 méter között van. A meghajtását egy darab szilárd hajtóanyagú rakétamotor biztosítja, amelynek két fúvókája van a rakéta két oldalán. Ennek köszönhetően a rakéta repülés közben forog. A vezérlőegység a rakéta hátulján található. A Krizantém egyedi az orosz páncéltörő rakéták között, mivel változattól függően lézerrel vagy radarral is irányítható. A radarral irányított változat automatikusan követi a célpontot a radarsugár körzetén belül. A lézervezérlésű típusnál egy lézernyalábot irányítanak a célpont felé, és ez vezeti rá a rakétát a célpontra. Ezzel a kettős irányítású rendszerrel egyszerre két rakétát lőhetnek ki és vezethetnek rá két különböző célpontra, mivel amíg az egyik rakétát a lézerrel, addig a másik rakétát a radarral irányíthatják. A rakéták egy kumulatív robbanófejjel vannak ellátva, amely 1100-1250 mm hengerelt acéllemez átütésére képes, a reaktív páncélzaton való átjutás után. Alternatívaként termobárikus robbanófejjel ellátott rakétát is használhatnak páncélozatlan járművek, erődítmények és élőerő ellen.

9P157–2 Hrizantyema–SZ a BMP–3 alvázán

A 9M123 rakéta a hozzá tartozó célravezető rendszerrel együtt alkotja a 9K123 rakétarendszert. A rakétarendszer jelenleg a 9P157–2 Hrizantyema–SZ páncélelhárító járműről, a Mi–28 csatahelikopterről és a közeljövőben a Ka–52 csatahelikopterről indítható. A 9P157–2 a BMP–3 lövészpáncélos alvázán alapul. A jármű két darab 9M123 rakétát hordoz az indítósíneken, melyet harchelyzetben a jármű belsejéből emelnek ki. Menethelyzetben a radar a rakétaindítóval együtt a jármű belsejében helyezkedik el. A rakétákat a jármű automatikusan újratölti egy beépített tárolóból, amelyben 15 rakéta kap helyet (a rakétákat légmentesen zárt konténerben szállítják), szükség esetén azonban kívülről is újratölthető a fegyverzet. A gyártó szerint három 9P157–2 páncélvadász képes 14 ellenséges jármű elfogására, és legalább hatvan százalékuk megsemmisítésére. A kettős vezérlőrendszer védelmet biztosít az elektronikus ellen-tevékenységekkel szemben, és üzemeltethető minden időjárási körülmények között, éjjel és nappal egyaránt. A személyzet (vezető és fegyverkezelő) számára a jármű teljes vegyi- és sugárvédelemmel van ellátva.

Változatok

  • 9M123 – Lézervezérlésű változat kumulatív robbanófejjel
  • 9M123–2 – Radarvezérlésű változat kumulatív robbanófejjel
  • 9M123F – Lézervezérlésű változat termobárikus robbanófejjel
  • 9M123F–2 – Radarvezérlésű változat termobárikus robbanófejjel

Üzemeltetők

Források

  • A Hrizantyema–SZ a KBM honlapján (oroszul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 9M123 Khrizantema című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Commons:Category:9M123 Khrizantema
A Wikimédia Commons tartalmaz 9M123 Hrizantyema témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

  • 9M133 Kornyet
Sablon:Páncéltörő rakéták
  • m
  • v
  • sz
Páncéltörő rakéták
Amerikai Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Brimstone
Franciaország
Akeron · MILAN
Izrael
LAHAT · Spike
Magyarország
Harmadik Birodalom
Németország
Szovjetunió
(NATO-kód)
3M6 Smel (AT–1 Snapper) · 9M14 Maljutka (AT–3 Sagger) · 9M111 Fagot (AT–4 Spigot) · 9M113 Konkursz (AT–5 Spandrel) · RPG–2 · RPG–7 · SZPG–9
Svédország
Oroszország
(NATO-kód)
9K115–2 Metyisz–M (AT–13 Saxhorn–2) · 9M123 Hrizantyema (AT–15 Springer)
Ukrajna
Kombat · Sztuhna · RK–3 Korszar · Sztuhna-P
Levegő-föld rakéták · Légiharc-rakéták · Páncéltörő rakéták · Ballisztikus rakéták · Robotrepülőgépek · Légibombák
  • Hadtudomány Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap