A magyar Országgyűlés elnökeinek listája
| Az Országgyűlés elnöke | |
 | |
 | |
Kövér László Hivatalba lépés: 2010. augusztus 6. | |
| Adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Megszólítás | Elnök úr |
| Első | Rakovszky István |
| Helyettes | Háznagy |
| Tagja | Országgyűlés |
| Székhely | Országház |
| Megválasztja | Országgyűlés |
| Fizetés | 3 840 000 Ft/hó[1] |
| Hivatal kezdete | 1920. február 18. |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A magyar Országgyűlés elnöke egy 1944. december 21-e óta folyamatosan létező politikai pozíció. 1949 és 1989 között a pontos megnevezése A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke volt. A tisztség 1918 és 1927, valamint 1945 és 1947 között is létezett, a Nemzetgyűlés Elnöke elnevezéssel. 1944-1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt a pozíció betöltőjének pontos megnevezése. Jelenleg az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a harmadik.
Leírása
A modern magyar parlament az 1918 (ténylegesen 1920) és 1927 közötti időszakot leszámítva alakulásától (1861) fogva hivatalosan egészen 1945-ig kétkamarás volt; egy képviselő- és egy felsőházból állt. 1918. november 16. (ténylegesen 1920. február 18.) és 1927. január 28., valamint 1945. november 29. és 1947. szeptember 16. között a tisztség elnevezése a Nemzetgyűlés elnöke, míg 1944. december 21. és 1945. november 29. között az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt.
A tisztség ma az egyik legfontosabb közjogi pozíció; a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén. Az ideiglenes államfői jogkör korlátozott, nem illeti meg például a vétójog, illetve a feloszlatás joga. A „helyettesítés” idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ilyen csak egyszer fordult elő; 1989. október 23. és 1990. augusztus 3. között a Parlament elnöke (Szűrös Mátyás, majd Göncz Árpád), mint ideiglenes köztársasági elnök gyakorolta az államfői jogokat.
A mindenkori elnök védi az Országgyűlés jogait, őrködik a Ház méltósága és tekintélye felett, ügyel a házszabályok helyes alkalmazására, szervezi az Országgyűlés belső életét; koordinálja a bizottságok tevékenységét (intézményes formája a Bizottsági elnöki értekezlet), kapcsolatot tart a frakciókkal (intézményes formája a Házbizottság), meghatározza az Országgyűlés hivatali szervének ügyrendjét, kinevezi vezetőit, valamint felelős az Országgyűlés költségvetésének összeállításáért és végrehajtásáért.
A tisztséget viselők listája
 | Lásd még: A magyar képviselőház elnökeinek listája és A magyar főrendiház elnökeinek listája |
1918 (1920) és 1927 között
| Név | hivatal kezdete | hivatal vége | párt | megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Id. Rakovszky István | 1920. február 18. | 1921. július 30. | ||
| gyulai Gaál Gaszton | 1921. július 30. | 1922. augusztus 16. | ||
| Scitovszky Béla | 1922. augusztus 16. | 1926. október 18. | ||
| Zsitvay Tibor | 1926. október 18. | 1927. január 28. | A Ház kétkamarássá alakult, a tisztség megszűnt | |
Az Országgyűlés elnökei 1944-től
| Név | hivatal kezdete | hivatal vége | párt | megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Zsedényi Béla | 1944. december 21. | 1945. november 29. | ||
| Nagy Ferenc | 1945. november 29. | 1946. február 5. | ||
| Varga Béla | 1946. február 7. | 1947. július 3. | A kommunisták elől emigrálni kényszerült 1947. június 2-án. 1990. május 2-án ő nyitotta meg az első, ismét szabadon választott Országgyűlés első ülését | |
| Szabó Árpád | 1947. július 4. | 1947. szeptember 16. | ||
| Nagy Imre | 1947. szeptember 16. | 1949. június 8. | ||
| Olt Károly | 1949. június 8. | 1949. augusztus 23. | ||
| Drahos Lajos | 1949. augusztus 23. | 1951. május 18. | Magyarország 1949. augusztus 20-án lett népköztársaság | |
| Dögei Imre | 1951. május 18. | 1952. augusztus 14. | ||
| Rónai Sándor | 1952. augusztus 14. | 1963. március 21. | ||
| Vass Istvánné | 1963. március 21. | 1967. április 14. | Az első női házelnök (szül. Metzker Erzsébet) | |
| Kállai Gyula | 1967. április 14. | 1971. május 12. | ||
| Apró Antal | 1971. május 12. | 1984. december 19. | 1978-ban az Országgyűlés nevében átvette a Szent Koronát az amerikaiaktól | |
| Sarlós István | 1984. december 19. | 1988. június 29. | ||
| Stadinger István | 1988. június 29. | 1989. március 10. | ||
| Szűrös Mátyás | 1989. március 10. | 1989. október 23. | 1990. május 2-ig párhuzamban Fodorral, azonban ideiglenes köztársasági elnökként ezen tisztségét a köztársaság kikiáltásától (1989. okt. 23.) fogva többé nem gyakorolta | |
| Fodor István | 1989. október 23. | 1990. május 2. | megbízott elnök Szűrös Mátyás helyett | |
| Göncz Árpád | 1990. május 2. | 1990. augusztus 2. | egyben ideiglenes köztársasági elnök is | |
| Szabad György | 1990. augusztus 3. | 1994. június 27. | ||
| Gál Zoltán | 1994. június 28. | 1998. június 17. | ||
| Áder János | 1998. június 18. | 2002. május 14. | ||
| Szili Katalin | 2002. május 15. | 2009. szeptember 14. | A második női házelnök | |
| Katona Béla | 2009. szeptember 15. | 2010. május 13. | ||
| Schmitt Pál | 2010. május 14. | 2010. augusztus 5. | ||
| Kövér László | 2010. augusztus 6. | |||
Jegyzetek
- ↑ Kövér László fizetése nő a legtöbbet márciustól, de a többi képviselő sem jár rosszul. Magyar Narancs, 2021. február 26.
Források
- A Magyar Országgyűlés elnökei 1848-1989 között, parlament.hu
