Ahaggar-hegység
Ahaggar-hegység | |
Magasság |
|
Hely | Algéria, Líbia |
Legmagasabb pont | Tahat (3003 m) |
Típus | vulkanikus |
Terület | 50 000 km2 |
Elhelyezkedése | |
Ahaggar-hegység Pozíció Algéria térképén | |
é. sz. 23° 17′, k. h. 5° 31′23.283333333333, 5.516666666666723.283333°N 5.516667°EKoordináták: é. sz. 23° 17′, k. h. 5° 31′23.283333333333, 5.516666666666723.283333°N 5.516667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahaggar-hegység témájú médiaállományokat. |
Az Ahaggar-hegység vagy más néven Hoggar-hegység (arabul:جبال هقار, tuareg nyelven: idurar uhaggar) a Szahara közepén, Algéria délkeleti sarkában található hegység, masszívum. Nagy része prekambriumi kristályos kőzetekből álló gránitfennsík. A hegyvidéken 2000 éve a tuareg Kel Ahaggar törzs uralkodik, a hegység is róluk kapta a nevét.
Legmagasabb pontja a Tahat (3003 m),[1] amely egyben Algéria legmagasabb csúcsa is. A magasság következményeként az éghajlata hűvösebb, mint a sivatagi. A vádik mély völgyeket alakítottak ki, ahol mediterrán növényzet tenyészik, leanderek és olajfák nőnek.
Jellemzői
Nyáron forró éghajlata van, míg télen akár 0 °C alá is süllyed a hőmérséklet.
Az ipari tevékenységet az arany, az ezüst, más színesfémek és az urán bányászata jellemzi.
Az Ahaggar-hegység egyik turistacélpontja szent Charles de Foucauld francia trappista szerzetes remetelakja.[2]
Galéria
- Sziklaformák a hegységben
-
-
- Ősi sziklarajzok egyike
-
-
Jegyzetek
Hivatkozások
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 291. o. ISBN 963-05-6612-5
- Ezerarcú világunk. Afrika Kairótól Fokvárosig Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-7961-34-8
- Varázslatos Föld körüli utazás Vulkánok, vízesések, sivatagok Reader's Digest Kiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-8475-01-3
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap