Aladár
 | Ez a szócikk Aladár keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Aladár (egyértelműsítő lap). |
Az Aladár[1] germán eredetű férfinév, valószínűleg az Aldarik[2] vagy az Aldemar név megmagyarosodott alakja. Elemeinek eredeti jelentése: öreg, tapasztalt és híres vagy hatalmas.[3]
Gyakorisága
Az 1990-es években igen ritkán fordult elő.[3][4] A 2000-es és a 2010-esévekben nem szerepel a 100 leggyakrabban adott férfinév között.[5]
A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években az Aladár csupán 2004–2005-ben szerepelt az első százban, a 96-98. helyen. A 2010-es évek elején sincs az első száz között.[6]
Alternatív néveredetek
Aldar Köse – türk mesehős kazakoknál, üzbégeknél, karakaplakoknál, türkméneknél. Nevének jelentése: szakálltalan szélhámos ('köse' szakálltalan, aldar 'csaló', 'szélhámos', 'trükkös fickó'). Amolyan furfangos népi hős, aki leleményével mindig kiutat talál a legreménytelenebb helyzetekből is.[7][forrás?]
Aldar – oszét (jász) szó, jelentése: úr, herceg. Szerepel a nart eposzban, mely az oszétek legrégebbi szájhagyomány útján megőrzött meséit tartalmazza. Mivel Mo-n a jászságnak történelmi a szerepe, könnyen lehet, hogy a jász nyelven elnevezett hun Aladár herceg jász származású volt.
Aladár – a magyar őstörténet legelső – lejegyzett – Aladárja a Kézai féle geszta szerint Attila két fia közül az egyik volt (Csaba és Aladár), akik között polgárháború tört ki Attila halála után, és ebből végül a germánokkal szövetkezett Aladár került ki győztesen. Csaba elmenekült a hunok maradékaival. Kézain kívül semmilyen más forrás nem tesz említést Aladárról mint Attila fiáról, ezért feltételezték már, hogy személye megegyezik Nagy Konstantinnal, mások szerint azonos Childerik királlyal. Megint mások szerint Aladár Buda fia volt, ezért nem szerepel Attila fiai között a nyugati forrásokban. A főáramlatú elképzelés szerint legvalószínűbben Aladár Attila germán feleségétől, Brünhildától született fia volt. A kutatók szerint ha valóban volt egy ilyen nevű fiú, annak neve ugyanaz lehetett, mint abban a korban gót királyként ismert Aldarik királyé. Azonban ezt forrásokkal egyáltalán nem lehet igazolni, csak elmélet.
Aladdin - arab személynév, magyar formája az Aladár (több névmagyarázó portál szerint).[forrás?]
Vladar – a szláv vladár (udvarházi elöljáró) szóból eredhet az Aladár, és egy tisztséget jelöl, melyet pontosan nem tudnak meghatározni a szakértők. Az udvarnagyhoz (majordomus) áll legközelebb.
Ajdar - türk szó, jelentése: telepes.[forrás?]
Névnapok
- február 20.[3]
- március 11.[3]
- április 18.[3]
- április 20.[3]
- május 26.[3]
- június 29.[3]
Híres Aladárok
Mézga Aladár (Mézga család) „Aladár” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Jegyzetek
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ Nagy Géza 1909: Az Aladár név. Ethnographia 20, 25-29.
- ↑ a b c d e f g h Ladó-Bíró, 26. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
- ↑ Nyilvántartó.hu[halott link]
- ↑ https://www.academia.edu/20304607/The_Appropriation_and_Appreciation_of_Aldar_K%C3%B6se_as_a_Symbol_for_the_New_Kazakh_?auto=download
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
