Alija

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Az „Alija” lehetséges további jelentéseiről lásd: Alija (egyértelműsítő lap).
Zsidó visszatérők egy menekülthajó fedélzetén (feltehetően a Hatikva vagy Mered Hagetaot), 1947. május[1][2]
A Palesztinába és Izraelbe való bevándorlás (Aliyah) 100 éve 1919 és 2020 között

Az alija (עלייה) Izrael földjére, illetve 1948 óta Izrael államba történő zsidó bevándorlást jelenti. Ellentétére, az onnan történő kivándorlásra a jerida szót használják. Bárki jogosult az alijára, akinek legalább egy zsidó nagyszülője van. Az alijázók többségét azonban nem ismerik el zsidónak a zsidó vallási törvények alapján. Izraelben több százezer „vallástalan” besorolású állampolgárt tartanak számon.[3]

Az alijázás "felmenetelt" jelent. Ld.: Jeruzsálembe való felmenetel, Cion hegyére való felmenetel.

„ A héber nyelvben két jelentése van az alija szónak: az egyik, amikor a saját neveden szólítva felhívnak a Tórához, és a másik, amikor valaki alijázik, vagyis Izraelbe költözik. A közös a kettőben, hogy amikor eldöntöd, hogy Izraelbe jössz, és itt szeretnél lakni, az azért van, mert az Örökkévaló a neveden szólított. ”
– Balla Elisheva: Első élményeim Jeruzsálemben, Lativ[4]

Az alija a cionizmus egyik központi fogalma, ami végül Izrael Visszatérési Törvényében (Chok Hásvut)[5] csúcsosodott ki, ami bármely zsidó számára széleskörűen engedélyezett jogot biztosít az Izrael államban történő letelepedésre, az ehhez nyújtott állami segítséghez, valamint az automatikus izraeli állampolgársághoz. Az alijázó zsidókra az olé szót használják (többes számban olim, vagy olot). Sok zsidó az Ígéret Földjére való visszatérésként tekint az alijára, ami Isten Ábrahám, Izsák, és Jákob prófétáknak tett ígéretének beteljesülése. Egyes vélemények szerint az alija a 613 micvából[6] is levezethető.

Irodalom

  • Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja, Magvető, Budapest, 1993, ISBN 9631424561
  • Leon Uris: Exodus Fordította: Békési András, Partvonal, Budapest, 2014, ISBN 9786155283352

Jegyzetek

  1. ↑ Escape from Cyprus: The story of ‘Hatikva'. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  2. ↑ Immigration to Israel: “Exodus 1947” Illegal Immigration Ship (July 1947). (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  3. ↑ Az Izraelbe 2018-ban bevándorlók több mint fele nem számít zsidónak a vallási törvények alapján. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  4. ↑ Balla Elisheva: Első élményeim Jeruzsálemben. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  5. ↑ Visszatérés – Chok Hásvut – Az Izrael állam Visszatérési törvénye (1950.). (Hozzáférés: 2021. március 22.)
  6. ↑ A 613. parancsolat. (Hozzáférés: 2021. március 22.)

Források

  • Erdei András: A magyarországi zsidóság migrációja (1945–1955). Beszélő. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


  • Zsidóság Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap