Alsószeli

Alsószeli (Dolné Saliby)
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galántai
Rang	község
Polgármester	Kovács Lajos
Irányítószám	925 02
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	GA
Testvérvárosok	Lista Pannonhalma
Népesség
Teljes népesség	2020 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	116 m
Terület	18,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 47′48.1, 17.78333333333348.100000°N 17.783333°EKoordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 17° 47′48.1, 17.78333333333348.100000°N 17.783333°E
Alsószeli weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószeli témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószeli (szlovákul Dolné Saliby) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Mátyusföldi magyar község.

Fekvése

A Kisalföldön, Galántától 10 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján fekszik.

Története

1217-ben említik először. Már ekkor vámot szedtek a Dudvág hídján és lakói halászattal foglalkoztak. IV. Béla 1246-ban a heiligenkreuzi apátságnak adományozta. Károly Róbert 1313-ban a Kacsics nemzetségbeli Farkas fia Tamás lublói várnagynak (később erdélyi vajda és szolnoki ispán) adományozta. 1355-től Kónya bán birtokában. Az Alsószeli elnevezés 1492-től használatos (előzőleg Szeli).

A középkorban Alsószeli mellett feküdt Berény falu, mely a gróf Cseszneky család birtoka volt. Iskolájának legkorábbi említése 1834-ből származik.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van."^[2]

Fényes Elek szerint "Szeli (Alsó), magyar falu, Poson vmegyében, a Dudvágh mellett. Számlál 592 kath., 763 evang., 93 ref., 4 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház, és ekklésia; nagy marha, és juh-tenyésztés. Ut. p. Poson 5 óra."^[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1960-ban határának déli része (melyet Királyrév határa korábban is elvágott Alsószelitől) önálló községgé alakult Alsóhatár néven.

Népessége

Őshonos lakosságát évszázadok óta magyarok alkotják.

1880-ban 2036 lakosából 1932 magyar és 27 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 2247 lakosából 2206 magyar és 26 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 2226 lakosából 2220 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 2148 lakosából 2128 magyar, 12 szlovák, 8 német anyanyelvű volt. Ebből 1407 evangélikus, 668 római katolikus, 55 izraelita és 18 református vallású volt.

1921-ben 2349 lakosából 2335 magyar, 12 csehszlovák és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 1582 evangélikus, 717 római katolikus, 30 izraelita, 15 református és 5 egyéb vallású volt.

1930-ban 2453 lakosából 2370 magyar és 48 csehszlovák volt.

1941-ben 2359 lakosából 2344 magyar és 3 szlovák volt.

Nemzetiségi összetételének változása a második világháború utáni években kezdődött. A magyarságot sújtó asszimiláció folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

1970-ben 2188 lakosából 1613 magyar és 569 szlovák volt.

1980-ban 2006 lakosából 1523 magyar és 473 szlovák volt.

1991-ben 1847 lakosából 1429 magyar és 408 szlovák volt.

2001-ben 1922 lakosából 1500 magyar és 414 szlovák volt.

2011-ben 1933 lakosából 1383 magyar, 530 szlovák, 5 cseh, 3-3 ukrán és német, 1-1 lengyel és szerb volt. Ebből 1441 magyar, 464 szlovák és 7 cigány anyanyelvű. Ebből 828 római katolikus, 376 evangélikus, 32 református, 14 metodista és 578 nem vallásos, 80 ismeretlen vallású.

2021-ben 2020 lakosából 1350 (+46) magyar, 2 (+1) cigány, 615 (+39) szlovák, 32 (+2) egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

A 2001 és 2011 közötti években magyar lakosainak száma 8 százalékkal csökkent, a szlovákok száma viszont 28 százalékkal emelkedett.^[5]

Nevezetességei

• Szecessziós stílusú római katolikus temploma 1875-ben épült. A templomban található Keresztelő Szent János, Szeplőtelen Szűz Mária és a Szent Család képek a 19. század második feléből származnak.
• Evangélikus templomát 1874 és 1878 között építették neoklasszikus stílusban, Szeszler Mór építész tervei alapján. Belső tere oldalsó karzattal tagolt. Krisztus az olajfák hegyén című oltárképe Fleischmann György alkotása 1878-ból. Vörös almási márványból készült keresztelőkútja és a Saskó Márton által készített orgona szintén 1878-ból származnak.^[7]
• Az első világháború helybéli hősi halottainak emlékműve Ferencz János losonci szobrász alkotása. Az evangélikus templom kertjében elhelyezett emlékmű központi motívuma egy térdeplő honvéd, egyik kezében zászlóval, másikban eltört karddal.
• Az Országzászló Emlékmű (Millenniumi Emlékmű) a falu központi részén áll. Az emlékművet a falu lakói Alsószeli Magyarországhoz való visszacsatolásának emlékére emeltették.
• Szent Vendel szobra a falu végén, a Galántára vezető út mentén áll. A szakrális kisemlék 1812-ből származik.
• Rázgha József honvédszázados sírja a temetőben.
• Millenniumi emlékmű.
• A horgászok kedvelt helye a Kandia halastó.
• Alsószeli Jurtanapok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem. A háromnapos rendezvénysorozatot 2005 óta rendezik meg. A hagyományőrző rendezvény kiemelkedően gazdag programját történelmi előadások, honfoglalás kori harcművészeti- és lovasíjász-bemutatók, népzenei együttesek, énekkarok, táncegyüttesek, könnyűzenei koncertek, a gyermekek részére kézműves foglalkozások, mesemondások valamint vásári felvonulások jellemzik.
• Malomház a főutcában.
• Az idősek otthonát 1984-ben építették, 1989-ben átépítése által férőhelyét 42-re növelték.

Neves személyek

• Itt született 1845. október 3-án Petrik Géza bibliográfus.
• Itt született 1889. október 14-én Kienitz Vilmos gépészmérnök, feltaláló.
• Itt született 1939. május 31-én és élt Haraszti Mészáros Erzsébet újságíró, a Dolgozó Nő, a Szabad Földműves szerkesztője, a Nő c. képes családi hetilap, illetve a a Barátnő magazin szerkesztője, majd főszerkesztője; a Szabad Földműves Újság, majd a Szabad Újság, valamint a Jó Gazda kiadója; az Új Szó szerkesztője; a Nyugdíjban.sk online magazin főszerkesztője.
• Itt született 1941. február 17-én Pukkai László tanár, történész, publicista.
• Itt született 1942. március 31-én Balogh Csaba zenetanár, karnagy, tankönyvíró, iskolaigazgató.^[8]
• Itt született 1952. november 17-én Neszméri Sándor újságíró.
• Itt született 1959. december 8-án Haraszti Mária író, költő, kiadó és producer.

• Itt tanított Boross Béla író, költő, kántortanító, lapszerkesztő, általános iskolai igazgató.
• Itt élt (több mint egy évtizedig) Szarka László történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója.
• Itt él Berényi József felvidéki magyar politikus, a Magyar Közösség Pártja egykori elnöke.

Kulturális élet

• Alsószeli Magyar Dalkör – A dalkörnek 1970-től Szabados László a szakmai tanácsadója, vezetője. Bíborpiros Szép Róza verseny országos döntőjén nívódíjat kaptak 2009-ben.
• Varsás táncegyüttes – 2003-ban alakult az alsószeli Csemadok alapszervezet mellett.
• Bendő zenekar – 1993-ban alakult, a felsőszeli Mátyus tánccsoport kísérőzenekaraként.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal (magyarul)
• A Zele törzs hagyományőrző társaság weblapja
• Alsószeli Ifjúsági Klub
• Travelatlas.sk
• Községinfó
• Alsószeli Szlovákia térképén

Jegyzetek

Források

• Szarka, L.-Tóth, K. 2010: Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában. Somorja-Komárom.
• Pukkai László (szerk.) 2007: Alsószeli község története 1217 - 2007.
• 1995 Jezsuita okmánytár 1/2 - Erdélyt és Magyarországot érintő iratok 1601-1606. Szeged
• Alsószeli (1990).
• 1925 Magyar Tanító V, 188.
• AnimaPortál (www.animaportal.eu)

További információk

• Alsó- és Felsőszeli a 20. században (MEK)