Altiplano

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Altiplano

Elhelyezkedés	Andok

Elhelyezkedése
Altiplano Pozíció Dél-Amerika térképén
d. sz. 16° 00′ 13″, ny. h. 69° 39′ 12″-16.00358, -69.6533216.003580°S 69.653320°WKoordináták: d. sz. 16° 00′ 13″, ny. h. 69° 39′ 12″-16.00358, -69.6533216.003580°S 69.653320°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Altiplano témájú médiaállományokat.

Az Altiplano vagy Bolíviai-magasföld a második legnagyobb magashegyi fennsík a Tibeti-fennsík után. Dél-Amerika központi-nyugati részén van, ahol az Andok eléri a legnagyobb szélességét. A Nyugati- és Keleti-Kordillera fogja közre.^[1] Legnagyobb része Bolívia területén van, de átnyúlik Peru, Chile és Argentína területére is.^[1]

Általános jellemzők

Az északkeleti Altiplano nedvesebb, mint a délnyugati terület.^[2] A délnyugati területnek a szárazsága miatt több sósivataga van. Ilyen például a Salar de Uyuni sómező. Az Atacama-sivatag, amely a bolygó egyik legszárazabb területe, az Altiplanótól délnyugatra fekszik; míg a magasföldtől keletre, északkeletre nedves, trópusi esőerdők voltak, amelyet mára többnyire kiirtottak.

Maga az Altiplano túlnyomóan fahatár fölé nyúlik, ezért nem találhatók rajta erdőségek. Ritkaság, ha ezen a tájon annyi eső esik, hogy imitt-amott víz is összegyűlik a tómedencékben.^[1]

Átlagmagassága 3750 méter, valamivel alacsonyabb, mint a Tibeti-fennsíké. Széleit (Keleti- és Nyugati-Kordillerák) hatalmas, többnyire 6000 méter tengerszint feletti magasságú aktív és kialudt vulkánok uralják, ilyenek az Ampato (6288 m), Tutupaca (5816 m), Parinacota (6348 m), Guallatiri (6071 m), Paruma (5728 m), Uturunku (6008 m) a Licancabur (5916 m), a Illampu (6368 m), Huayna Potosí (6088 m), Janq'u Uma (6427 m) és Illimani (6438 m).

Az Altiplano lefolyástalan.^[1] Tavak, időszakos sós mocsarak és kiszáradt tófenekek töltik ki a kismedencék legmélyebb részeit. Legismertebb földrajzi jellegzetessége a Titicaca-tó.

A pleisztocén kor végén az Altiplano teljes egészét az egykori Ballivián-tó foglalta el. Ennek a maradványa a Titicaca-tó, Peru és Bolívia határán, és a Poopó-tó a bolíviai Oruro-tól délre.

Élővilág

Éghajlat

La Paz
(magasság: 4058 m)

Klímadiagram (magyarázat)

J	F	M	Á	M	J	J	A	Sz	O	N	D
134 14 4	105 14 4	72 14 4	32 14 1	14 14 −2	5.1 14 −4	7.1 14 −4	15 14 −3	36 15 −1	38 15 2	51 17 2	95 16 4
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve

Angolszász mértékegységekkel
J	F	M	Á	M	J	J	A	Sz	O	N	D
5.3 58 40	4.1 58 40	2.8 58 38	1.2 58 34	0.6 58 29	0.2 57 24	0.3 56 24	0.6 57 27	1.4 60 30	1.5 60 35	2 63 36	3.7 60 38
Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben
A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Puno (Peru)
(magasság: 3800 m)

Klímadiagram (magyarázat)

J	F	M	Á	M	J	J	A	Sz	O	N	D
160 18 4	115 18 4	134 18 4	65 18 1	5 18 −2	3 17 −6	0 18 −6	9 17 −3	22 19 0	39 19 2	30 20 3	87 20 4
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve

Angolszász mértékegységekkel
J	F	M	Á	M	J	J	A	Sz	O	N	D
6.3 64 39	4.5 64 39	5.3 64 39	2.6 64 34	0.2 64 28	0.1 63 21	0 64 21	0.4 63 27	0.9 66 32	1.5 66 36	1.2 68 37	3.4 68 39
Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben
A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve