Amazon-jégmadár
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Chloroceryle amazona (Latham, 1790) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Amazon-jégmadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Amazon-jégmadár témájú kategóriát. |
Az Amazon-jégmadár (Chloroceryle amazona) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, az Alcedo nembe Alcedo amazona néven.[3]
Előfordulása
Mexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Salvador, Panama, Trinidad és Tobago, Argentína, Brazília, Bolívia, Ecuador, Francia Guyana, Kolumbia, Guyana, Peru, Paraguay, Uruguay, Suriname és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, tengerparti sós és édesvizű tavak, folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 30 centiméter, a hím testtömege 98–121 gramm, a tojóé 125–140 gramm.[3] A hímnek vörös a melle.
 |  |
Életmódja
Halakkal és rákokkal táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
Források
- 22683649/0 A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
Külső hivatkozás
- Képek az interneten a fajról[halott link]
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
