André Alves dos Santos

André Alves
André Alves AÉK játékosaként 2016-ban
André Alves AÉK játékosaként 2016-ban
Személyes adatok
Teljes névAndré Alves dos Santos
Születési dátum1983. október 13. (40 éves)
Születési helyDourados, Brazília
Állampolgárságbrazil
Magasság180 cm
Testtömeg76 kg
Posztcsatár
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2002–2004Brazília União Barbarense
2004–2005Brazília ECUS
2005Magyarország Budapest Honvéd14(6)
2005–2008Magyarország Kaposvári Rákóczi73(26)
2008 Oroszország Lucs-Enyergija13(1)
2009–2012Magyarország Videoton91(55)
2012–2013Ciprus Omónia41(20)
2013–2014Egyesült Arab Emírségek Dubai CSC1(0)
2014–2015Görögország Panetolikósz27(5)
2015–2017Ciprus AÉK51(25)
2017–2018Ciprus Anórthoszi Ammohósztu32(7)
2018Magyarország Mezőkövesd3(0)
Összesen346(145)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2018. szeptember 26.
A Wikimédia Commons tartalmaz André Alves témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

André Alves dos Santos (Dourados, 1983. október 13. –) brazil labdarúgó, csatár.

Pályafutása

Labdarúgó karrierjét 2002-ben kezdte a brazil União Barbarense csapatánál, ott két évet töltött el, mielőtt 2004-ben a szintén brazil ECUS-hoz szerződött egy szezonra, majd 2005-ben Európába, azon belül Magyarországra szerződött a Budapest Honvéd FC-hez, ennél a csapatnál 14 mérkőzésen 6 gólt szerzett az őszi szezonban, majd télen a Kaposvárhoz került, ahol megtalálta számításait és 73 meccsen 26 gólt termelt.

2008-ban elhagyta a Somogy megyei csapatot és Oroszországba, a Luch-Energia Vladivostokhoz szerződött,[1] ahol 13 fellépése során 1 gólt szerzett, a csapat pedig 16. lett és kiesett az orosz másodosztályba.

2009-ben visszatért Magyarországra, ahol a Videoton lett az új munkaadója.[2] Első fehérvári szezonjában a csapat az utolsó pillanatban csúszott le a bajnoki címről, melyet a Debreceni VSC szerzett meg 62 ponttal, míg Alves a bajnokság góllövőlistájának harmadik helyén zárt 15 góllal, a kupában a negyeddöntőig jutott a csapattal.

A 2010-11-es szezon volt pályafutása legjobb idénye, de nem csak neki, hanem a csapatának is, hiszen a Videoton története során először megnyerte a bajnokságot, Alves pedig 24 góllal gólkirály lett és az év játékosának is megválasztották,[3] a kupában eljutottak a döntőig, ahol 3-2-re kikaptak a Kecskeméttől, így ezüstérmesek lettek.

Utolsó fehérvári idényében a bajnokság őszi részében 17 mérkőzésen 11 gólt szerzett, de a téli átigazolások során több csatár is érkezett a csapathoz, így a várható kevés játéklehetőség miatt elhagyta a Videotont és a ciprusi Omonia Nicosia játékosa lett.

Az Omoniánál 2013 nyaráig maradt, ezalatt az idő alatt 41 mérkőzésen 20 találatot jegyzett, a ciprusiakkal 2012-ben megnyerte a Ciprusi kupát és a szuperkupát is.

2013-ban az Emirátusokba szerződött, ahol a Dubai CSC alkalmazta, itt 1 meccsen lépett pályára az egész szezonban, gólt nem szerzett. 2014 januárjában felbontották a szerződését, mert a klub három havi fizetésésvel tartozott Alvesnek.[4]

2014 nyarán visszatért Európába, ahol a görög Panetolikos szerződtette, ott 27-szer öltötte magára a csapat mezét és 5-ször volt eredményes, de a 2015-ös téli transzfer időszakban ismét csapatot váltott, ezúttal a ciprusi AÉ Kítion Lárnakasz lett az új csapata. A 2015-2016-os bajnokságnak 19 góllal ő lett a gólkirálya.[5]

2017. január 30-án az Anórthoszi Ammohósztu szerződtette.[6]

2018. július 31-én a Mezőkövesd szerződtette.[7] Az őszi szezonban három bajnoki mérkőzésen összesen 49 perc játéklehetőséget kapott, majd felbontották a szerződését.[8]

Sikerei, díjai

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály):

  • Aranyérmes (1): 2011
  • Ezüstérmes (1): 2010

Magyar labdarúgókupa:

  • Ezüstérmes (1): 2011

Ciprusi labdarúgókupa:

  • Aranyérmes (1): 2012

Ciprusi szuperkupa:

  • Aranyérmes (1): 2012

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály):

  • Gólkirály (1) : 2011

Ciprusi labdarúgó-bajnokság (első osztály):

  • Gólkirály (1) : 2016

Jegyzetek

  1. Keletebbre nem mehettek: a Rákóczi braziljai Vlagyivosztokba szerződtek (magyar nyelven). Nemzeti Sport
  2. FC Fehérvár: Szakály Dénes és André Alves érkezett (magyar nyelven). Nemzeti Sport
  3. Alves az idény játékosa, Kis Károly a szezon edzője (magyar nyelven). Nemzeti Sport
  4. Kaposvár: tartoznak a dubaiak, André Alves ügynöke nem fél (magyar nyelven). Nemzeti Sport
  5. Eurofoci - együtt lett gólkirály a két korábbi NB I-es csatár (magyar nyelven). Nemzeti Sport
  6. Ciprus: újra csapattárs lett F. Oliveira és a korábbi NB I-es gólkirály (Hozzáférés: 2017. január 31.)
  7. Mezőkövesd: a Vidi korábbi NB
  8. NB I: 49 percet játszott, távozik a korábbi gólkirály (magyar nyelven). Nemzeti Sport Online

Források

  • Hlsz.hu adatlap
  • Nemzeti Sport Online - adatlap
  • Adatlap a Videoton honlapján
  • Hivatalos honlap
  • VBKE - Videoton Baráti Kör Egyesület honlapja
  • Adatlapja a Lucs-Enyergija honlapján (oroszul)
  • Adatlapja az orosz Premjer-Liga hivatalos honlapján (oroszul)
  • Játékoslap a transfermarkt.de honlapján (németül)
Díjak
Sablon:Magyar gólkirályok
  • m
  • v
  • sz
A magyar labdarúgó-bajnokság gólkirályai
1901–1909
1910–1919
1920–1929
1930–1939
1940–1949
1950–1959
1960–1969
1970–1979
  • 1970: Dunai II. Antal
  • 1970–71: Kozma Mihály
  • 1971–72: Bene Ferenc
  • 1972–73: Bene Ferenc
  • 1973–74: Kozma Mihály
  • 1974–75: Kozma Mihály és Bene Ferenc
  • 1975–76: Fazekas László
  • 1976–77: Várady Béla
  • 1977–78: Fazekas László
  • 1978–79: Fekete László
1980–1989
1990–1999
2000–2009
2010–2019
2020–2029
Sablon:Az A' Katigoríasz gólkirályai
  • m
  • v
  • sz
Az A' Katigoríasz gólkirályai
1958: Zángilosz | 1961: Krisztálisz | 1962: Szialísz | 1963: Pan. Papadópulosz | 1965: Pierídisz | 1966: Efthimiádisz | 1967: Sztilianú | 1968: Pám. Papadópulosz | 1969: Efthimiádisz | 1970: Konsztandínu | 1971: Efthimiádisz / Sztilianú / Vasziliádisz | 1972: Kaiáfasz | 1973: Theodóru | 1974: Kaiáfasz | 1975: Száva | 1976: Kaiáfasz | 1977: Kaiáfasz | 1978: Kanárisz | 1979: Kaiáfasz | 1980: Kaiáfasz | 1981: Kaiáfasz | 1982: Kaiáfasz | 1983: Hadziloizu | 1984: Kítosz / Vernon | 1985: Szavídisz | 1986: Joánu | 1987: Dzsevizov | 1988: Zuvánisz | 1989: McNeal | 1990: Gogić | 1991: Beširević / Xiúrupasz | 1992: Dzurják | 1993: Šćepović | 1994: Gogić | 1995: Andréu | 1996: Kiprich | 1997: Konsztandínu | 1998: Rauffmann | 1999: Rauffmann | 2000: Rauffmann | 2001: Rauffmann | 2002: Kowalczyk | 2003: Neofítu | 2004: Kožlej / Sosin | 2005: Sosin | 2006: Sosin | 2007: Solari | 2008: David / Sosin | 2009: Serjão | 2010: Joeano / Semedo | 2011: Mrdaković | 2012: Freddy | 2013: Vasconcelos | 2014: Monteiro / Sangoy / Tagbajumi | 2015: Poté | 2016: Cavenaghi / Alves / Makriev | 2017: Derbyshire | 2018: Derbyshire | 2019: Nemec | 2020: Tricskovszki | 2021: Sadik
  • labdarúgás Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap