Anker-palota

Ez a szócikk a budapesti épületről szól. Hasonló címmel lásd még: Anker-ház (egyértelműsítő lap).

Anker-palota
(Anker-ház)
Az Anker-palota épülete
Település	Budapest VI. kerülete
Cím	Anker köz 1–3./Károly körút, Budapest, Magyarország
Építési adatok
Építés éve	1908–1910
Építési stílus	Eklektikus[1]
Felhasznált anyagok	Kő, beton, üveg stb.
Tervező	Alpár Ignác
Építész(ek)	Várnai Lajos
Kivitelező	Grünwald testvérek, Schiffer cég[2]
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
Alapadatok
Magassága	53 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességei	okkersárga festése, klasszicizáló homlokzata
Elhelyezkedése
Anker-palota Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 19″47.4979, 19.055347.497900°N 19.055300°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 19″47.4979, 19.055347.497900°N 19.055300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Anker-palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Anker-palota, közismertebb nevén Anker-ház eklektikus stílusban épült palota Budapest Terézvárosban, az Anker köz 1–3. szám alatt, a Deák Ferenc tér szomszédságában. 2013 óta használaton kívül áll, állapota életveszélyes volt.^[2]

Története

1907-ben a bécsi székhelyű Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. pályázatot írt ki a pesti székház megépítésére. A pályázók között volt Lechner Ödön, Walter Sobotka, illetve Alpár Ignác, akinek a terve lett a győztes. 1908-ban kezdték el építeni Várnai Lajos építész vezetésével, és 1910-ben fejezték be. A mai Anker köz eredetileg az épülethez tartozó nyitott bazársorként működött (Anker-udvar).^[3] A háborút követő államosítás után tanácsi bérházként is működött.^[4]

Az épület ma

Meghatározó látványossága Budapest belvárosának, azonban egyre romló állapota miatt életveszélyessé vált. Tatarozása egyelőre várat magára.

Érdekességek

Itt lakott Békés Itala, Hofi Géza, Polónyi Gyöngyi és Rátkai Márton és Kiss László szobrászművész. A középső nagy kupola műterme volt Buna Konstantin festőnek.

Jegyzetek