Athosz-hegy

Athosz-hegy
Világörökség
Az Athosz-hegy
Adatok
Ország	Görögország
Világörökség-azonosító	454
Típus	Természeti és kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, IV, V, VI, VII
Felvétel éve	1988
Elhelyezkedése
Athosz-hegy Pozíció Görögország térképén
é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′40.15, 24.33333333333340.150000°N 24.333333°EKoordináták: é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′40.15, 24.33333333333340.150000°N 24.333333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat.

Az Athosz-hegy (görögül Όρος Άθως [Orosz Athosz]) egy hegy és félsziget a görögországi Makedóniában, az ország északi részében.

Nevezik Szent Hegynek is (görögül Άγιον Όρος [Agion Orosz], bizánci görög nyelven Άγιον Όρος [Hagion Orosz]. Az ókorban a félsziget neve Ακτή [Akté] volt.

Mintegy 1400-an élnek a félszigeten. A Szent-hegy az ortodox világ számára nagyon jelentős szimbólum.^[1]

Földrajz

Az Athosz-hegy meredek, sűrű erdővel borított emelkedői 2033 méter magasságba nyúlnak fel.

A félsziget a nagyobb Halkidikí félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be ÉNy-DK irányban az Égei-tengerbe. Keletről a Trák-tenger, nyugatról a Szingitiki-öböl övezi. Területe 390 km².

A félsziget körüli tengerek a hajók számára veszélyesek. Ezt jól tudták már az ókorban is, különösen azután, hogy I. e. 492-ben itt semmisült meg a görögökre támadó perzsa hadsereg flottája egy viharban, az ókori források szerint mintegy húszezer ember halálát okozva.^[2]

Politika

Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox egyház otthona, amelyek saját autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül, az Athosz-hegyi Köztársaságot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a Görög Keleti Egyház hivei. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, Karüeszben élnek.

Az egész régió egyetlen kolostorként működik. A kicsiny teokráciában a nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy amikor Jézus Krisztus keresztre feszítése után Szűz Mária a hajójával Ciprusra utazott, és onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte Istent, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az „Isten anyjának kertje” a szakrális hellyé vált Szent Hegy teljes területe. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a IX. Kónsztantinosz bizánci császár által kiadott máig érvényes bulla, amely hivatalossá tette a nők, a gyermekek, a heréltek, de még nőstény állatoknak is a belépését a félszigetre.^[3] Szűz Mária az Athosz-hegy védelmezőjévé vált. Athos olyan terület volt, amely kiválóan alkalmas volt azok számára, akik gyakorolni akarták az aszkéta szerzetesi életet.^[4]

Képek

• 
  Az Athosz-hegy
• 
  A félsziget panorámája a hegy tetejéről
• 
  Zarándokok az Athos hegy 2033 méter magas csúcsán
• 
  3D animáció

Lásd még

• Athosz-hegyi Köztársaság

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat.

Angolul:

• Athosz-heggyel foglalkozó oldalak
• Az Athosz-hegy honlapja
• Képek Athoszról és a kolostorairól Archiválva 2008. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Athosz-hegy oldalak még
• Történelme, kultúrája, földrajza, turizmus
• A teokratikus köztársaság Archiválva 2006. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Athosz-hegy az UNESCO világörökség honlapján (angolul)

Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!