Augusto Pierantoni

Augusto Pierantoni
Született	1840. június 24.[1] Chieti
Elhunyt	1911. március 12. (70 évesen)[2] Róma
Állampolgársága	olasz (1861. március 17. – 1911. március 12.)
Foglalkozása	politikus egyetemi oktató jogász költő
Tisztsége	Olasz Királyság szenátora member of the Chamber of Deputies of the Kingdom of Italy (1874. november 23. – 1876. október 3.) member of the Chamber of Deputies of the Kingdom of Italy (1876. november 20. – 1880. május 2.) President of the Institut de Droit International (1880–) member of the Chamber of Deputies of the Kingdom of Italy (1880. május 26. – 1882. október 2.) President of the Institut de Droit International (1882–) member of the Chamber of Deputies of the Kingdom of Italy (1882. november 22. – 1886. április 27.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Augusto Pierantoni témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Augusto Pierantoni (Chieti, 1840. június 20. – Róma, 1911. március 12.) olasz jogtudós, szenátor, római egyetemi tanár.

Életpályája

Szülővárosában és Nápolyban tanult. 1860-ban beállt önkéntesnek Giuseppe Garibaldi seregébe és a volturnói csata után a nápolyi közoktatásügyi miniszter titkára lett, majd ugyanily minőségben a torinói államminisztériumba nevezték ki. Ekkor írta Su la pena di morte és Il progresso del diritto pubblico e delle genti című műveit. Ezt követően a modenai egyetemre a nemzetközi jog tanárává nevezték ki. Katedráját csakhamar elhagyta és részt vett az 1866. évi hadjáratban, amelynek befejeztével ismét visszatért az egyetemre, ahonnan 1870-ben Nápolyba helyezték át. 1883-ben képviselő, 1885-ben szenátor lett. Az 1896-ban Budapesten tartott nemzetközi békekongresszuson az olasz szenátust képviselte.

Díjai, elismerései

• 1885 óta az oxfordi egyetem tiszteletbeli doktora.
• A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1904)

Írásai

• La storia degli studi del diritto internazionale (1869);
• La chiesa cattolica nel diritto comune (1870);
• Trattato de diritto internazionale (Róma 1876);
• Il diritto internazionale civile nel Codice francese e nell'italiano (uo. 1878);
• La pena di morte negli Stati stranieri (uo. 1880);
• Il Senato e le leggi sociali (uo. 1886);
• Dell'insequamento nazionale (uo. 1887);
• Sul duello (uo. 1888);
• Della nullita' del testamento (2. kiad., uo. 1890) stb.

Jegyzetek

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!