Bábizmus

Bábizmus


Kialakult	1844 – 1852
Alapító	Szejed Ali Mohamed Sirázi
Fő próféta	Szejed Ali Mohamed Sirázi (Báb)

Követők száma	~10 000

A bábizmus Szejed Ali Mohamed Sirázi (1819 –1850) kereskedő követőinek (bábik) vallási mozgalma, aki azzal az igénnyel lépett fel, hogy az iszlám örökébe lépő új vallást kell vezetnie.^[1] 1844-ben még kijelentette, hogy ő az Iszna Asarijjának, a síizmus tizenkettes irányzatában a rejtőzködő tizenkettedik imámjához vezető Kapu ( Báb), valamint később, hogy ő az iszlám által várt al-Mahdí azaz a Megígért. Még később ő lett az isteni kinyilatkoztatás Nuktája (pontja). Tanításai a társadalom minden rétegében gyorsan terjedtek Perzsiában.

Működése során egyfajta messianisztikus, ezoterikus bölcseletet tanított, amivel számtalan mérsékelt síita szúfit megnyert magának. Az ortodoxia üldöztetésére militáns lépésekkel válaszolt, 1850 –1851-ben fegyveres összecsapásokra is sor került. A kormány 1850-ben kivégeztette. Hívei egy része az úgynevezett Örökkévalóság reggelének (Szubh-i Azal azaz „azali bábik”) követője lett, akiket 1852-ben egy sikertelen sah elleni merénylet miatt kegyetlenül felszámoltak. Másik csoportjuk a Baháullát (Isten szépséges ragyogása) vagyis Mirza Huszajn Ali Núrit, a bahái vallás próféta megalapítóját követte.

Jegyzetek

↑ Világvallások A-Zs → bábík; 2009

Források

Görföl Tibor: Világvallások. Budapest: Akadémiai. 2009. 132. o. ISBN 9789630587082
A Báb (1819 - 1850). Magyarországi Bahá’í Közösség. (Hozzáférés: 2016. május 24.)