BMP–2

BMP–2
Orosz BMP–2-es
Orosz BMP–2-es
Fejlesztő ország Szovjetunió
Gyártó
  • Kurganmashzavod
  • Cestné a Stavebné Mechanizmy Tisovec
  • ZTS - SPECIAL, a.s.
Gyártási darabszám11 130
Általános tulajdonságok
Személyzet3 fős kezelőszemélyzet + 6 fő lövész
Hosszúság6,740 m
Szélesség3,150 m
Magasság2,250 m
Tömeg14,3 t
Páncélzat és fegyverzet
Elsődleges fegyverzet30 mm-es 2A42 gépágyú, 9M113 Konkursz páncéltörő rakéta
Másodlagos fegyverzet7,62 mm-es PKT géppuska
Műszaki adatok
MotorUDT–20/3 dízelmotor
Teljesítmény225 kW (300 LE)
Felfüggesztéstorziós rugók
Sebességműúton 65 km/h, terepen 45 km/h
Hatótávolság600 km
A Wikimédia Commons tartalmaz BMP–2 témájú médiaállományokat.

A BMP–2 (oroszul: БМП – Боевая Машина Пехоты [Bojevaja masina Pehoti]; magyarul: gyalogsági harcjármű) második generációs szovjet gyalogsági harcjármű, melyet a BMP–1 utódaként fejlesztettek ki.

Története

Az 1966-ban a Szovjetunióban rendszeresített, majd széles körben exportált, a maga korában újszerű konstrukciónak számító BMP–1-gyel az 1970-es évek helyi háborúiban (pl. az 1973-as jom kippuri háború) szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a fegyverzete hamar elavult, sem a 2A28 Grom sima csövű ágyú, sem a 9M14 Maljutka páncéltörő rakéta nem volt hatékony. Ezért döntés született a Szovjetunióban a BMP–1 továbbfejlesztéséről. Ez elsősorban a harcjármű fegyverzetét érintette. Több prototípus készült a BMP–1 alapjain, közülük az 1974-ben megépített objekt 675 tervszámú prototípus lett a későbbi BMP–2. A tornyot megnövelték, a fő fegyverzetet 30 mm-es 2A42 típusú gépágyúra cserélték.

A BMP–2-t 1982-ben mutatták be a nyilvánosságnak és a BMP-1 kiegészítésére szánták. Páncélzata gyenge volt, viszont ezt kompenzálta jól döntött homlokpáncélja és alacsony sziluettje. Hátsó ajtói üregesek, és üzemanyagtartályként funkcionáltak, ami sebezhetővé tette a mellette ülő katonákat. A személyzet kényelmesnek nem nevezhető körülmények közt dolgozott, viszont a szállított katonák a jármű belsejéből is használhatták a fegyvereiket. A kétfős toronyban operált a lövegkezelő és a parancsnok. A 30 mm-es gépágyú elektromos csőemelése alkalmassá tette helikopterek és lassan repülő repülőgépek elleni harcra. A Szovjetunió a BMP–2-t is bevetette a Szovjetunió afganisztáni háborúja idején. A 2022-es ukrán megszállás alkalmával szeptember 25-ig bezárólag bizonyítottan legalább 490 darabot veszített belőle az orosz hadsereg.

Források

  • Philip Trewhitt: Páncélozott Harcjárművek, GABO könyvkiadó 2000, ISBN 963-8009-99-3
  • Philip Trewhitt: Armoured Fighting Vehicles, 1999 Brown Packaging Books Ltd.
Sablon:A második világháború utáni szovjet, orosz és ukrán harcjárművek
  • m
  • v
  • sz
A második világháború utáni szovjet, orosz és ukrán harcjárművek
Harckocsik
T–10 · T–54 · T–55 · PT–76 · T–62 · T–64 · T–72 · T–80 · T–84  · T–90
Páncélozott szállító harcjárművek
Lánctalpas
BTR–50 · MT–LB · MT–LBu · BTR–D  · PTSZ
Gumikerekes
BTR–3 · BTR–4 · BTR–40 · BTR–60 · BTR–70 · BTR–80 · BTR–90 · BPM–97 · BTR–94 · BTR–152
Gyalogsági harcjárművek
BMP–1 · BMP–2 · BMP–3 · BMD–1 · BMD–2 · BMD–3 · BMD–4 · BTR–T · BMPT  · BRDM–1  · BRDM–2
Önjáró tüzérség
Ágyúk és tarackok
2SZ1 · 2SZ3 · 2SZ4 · 2SZ5 · 2SZ7 · 2SZ9 · 2SZ19 · 2SZ23 · 2SZ31 · ASZU–57 · ASZU–85
BM–14 · BM–21 · BM–24 · BM–25 · BM–27 · TOSZ–1 · BM–30
Rakéták
Luna–M · 9K79 Tocska (SS–21 Scarab) · 9K714 Oka (SS–23 Spider) · 9K720 Iszkander (SS–26 Stone)
Önjáró légvédelmi rendszerek
Gépágyús
BTR–40A · BTR–152A · ZSZU–57–2 · ZSZU–23–4 · 2K22 Tunguszka (SA–19 Grison) · Pancir–SZ1 (SA–22 Greyhound)
Rakétás
2K11 Krug (SA–4 Ganef) · 2K12 Kub (SA–6 Gainful) · 2K22 Tunguszka (SA–19 Grison) · 9K31 Sztrela–1 (SA–9 Gaskin) · 9K33 Osza (SA–8 Gecko) · 9K35 Sztrela–10 (SA–13 Gopher) · 9K37 Buk (SA–11 Gadfly) · 9K330 Tor (SA–15 Gauntlet) · SZ–300 (SA–10 Grumble) · Pancir–SZ1 (SA–22 Greyhound)