Baka-piramis

Nagy gödör
Építtető: Baka
Ókori neve	s.b3-b3.k3(…)
Épült	i. e. 26–25. század
Típusa	valódi piramis
Magassága	ismeretlen (ma 0)
Alap élhossza	kb. 210 méter
Anyaga	mészkő és vörös gránit
Szatelliták száma	nincs
Hajógödrök száma	nincs
Kamrák száma	1
Elhelyezkedése
Nagy gödör Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 29° 56′ 24″, k. h. 31° 09′ 06″29.940111111111, 31.15155555555629.940111°N 31.151556°EKoordináták: é. sz. 29° 56′ 24″, k. h. 31° 09′ 06″29.940111111111, 31.15155555555629.940111°N 31.151556°E

Baka piramisa a Zavijet el-Arjan-i négy királypiramis egyike. A másik három azonban a III. dinasztia korából származó lépcsős piramis, míg Baka sírja IV. dinasztia korabeli és valódi piramis. Mai állapota miatt a piramist leginkább nagy gödör néven említik a helyiek. A piramis Richard Lepsius listáján az L XIII. számú.

Az építtető, Baka személye is rejtélyes, így azt sem tudni, hogy miért éppen ide, az egy évszázaddal korábbi királytemetkezés helyszínére tért vissza. A Hufu halálát követő időszak egészen Menkauréig kevéssé ismert. Az azonban bizonyos, hogy a Hufut megelőző időszakban nem volt szokás a királysírokat olyan szorosan egymás mellé építeni, mint amilyent a gízai piramismezőn tapasztalhatunk. Dzsedefré Abu Roásban épített sírt, Hafré Hufué mellé, ezután Baka megint messze innen, Menkauré újra Gízában, végül Sepszeszkaf nemcsak Gízát hagyta el, hanem a piramisformát is.

Feltárása

Richard Lepsius 1842–1846-os expedíciója alkalmával írták le először. Első feltárását Alessandro Barsanti végezte 1905 és 1912 között. A két világháború akadályozta a régészeti munkálatokat. Utoljára 1954-ben egy filmforgatás apropóján ásták ki újra a homokból, mivel azóta szigorúan őrzött katonai terület. A piramisról ma is csak annyit tudunk, amennyit a 20. század közepén lehetett tudni.

Először a III. dinasztia korára tették az építését, mivel a környéken még három lépcsős piramis van, amely típus királysír esetén csak arra a korra jellemző. Ugyanígy a megközelítést biztosító rámpa is a lépcsős piramisok lejáratához hasonlít, nem a IV. dinasztia idejének aknafolyosóira. Ráadásul a piramison talált feliratokat Nebka-ként olvasták.

Ugyanezt a nevet ma már inkább Baka-ként betűzik. A bejárati folyosó sem egyedülálló a IV. dinasztiában, mert Dzsedefré piramisában pontosan ugyanilyen található. Már Barsanti talált egy olyan kődarabot, amelyre Dzsedefré nevét írták, ennek alapján többen (például Vaszil Dobrev) úgy gondolják, hogy ez a piramis Dzsedefré valódi sírja, míg az Abu Roás-i csak egy naptemplom. Végül Jean-Philippe Lauer a kőtömbök kialakítása, egymásra helyezésének módja alapján végleg átsorolta a IV. dinasztiába.

A piramis jellemzői

A „Nagy Gödör” nem más, mint a „nyitott gödör” módszerével készített lejáró rámpa maradványa, amelynek végén a sírkamra található. Az általános vélekedés szerint magát a piramist éppcsak elkezdték építeni, amikor abbahagyták. Tervezett mérete körülbelül 210×210 méteres volt, tehát alig maradt el a két legnagyobbtól. Van azonban olyan vélemény is, miszerint a sírból viszonylag nagy rész elkészült, és utólag bontották vissza, máshol felhasználva a kész építőanyagot. Köztük a kamrát és a folyosót egykor befedő hatalmas gránitmonolitokat is, és ezért fedetlen a mai állapot. Az újrafelhasználó Hafré vagy Menkauré lehetett. Menkauré piramisában ugyanúgy sok vörös gránitot lehet találni, mint a Baka-piramisban.

A rámpa 106 méter hosszú és északról délre lejt. 21 méteres mélységben ér véget. A piramis tengelyébe tervezték, a sírkamra pontosan az alapnégyzet közepén, az átlók metszéspontja alatt van. A sírkamra padlózata már készen állt (ez az adat összevethető Hufu piramisának föld alatti kamrájával, amelynek egyáltalán nincs padlója). A sírkamra nyugati részén már ott áll a 3,15×2,22×1,50 méteres méretű, rózsaszínű gránitból faragott szarkofág. Barsanti a fedelét is megtalálta, amely 43 centiméter vastag. A koporsó ugyan már üresen került elő, de temettek bele.

A piramist egykor kerítésfal vette körül 465×420 méteres területen. A piramiskörzet egyéb szokásos elemei közül kultikus piramis és királynői piramis, valamint bárkagödör nem került elő. A kerítésfal déli falának keleti részén egy halotti templom valószínűsíthető. Völgytemplom szintén ismeretlen.

• 
  A piramiskörzet alaprajza
• 
  Axonometrikus metszet
• 
  Keresztmetszet
• 
  1912-es fénykép a rámpáról
• 
  1912-es fénykép a sírkamráról
• 
  1905-ös fénykép a szarkofágot körülvevő kőtömbökről
• 
  A szarkofág rajza

Kapcsolódó cikkek

• Az egyiptomi piramisok listája
• Az egyiptomi piramisok tipológiája

Források

• Valloggia, Michel. A IV. dinasztia „befejezetlen” piramisai, in: Hawass, Zahi (szerk). A piramisok rejtett kincsei, Pécs: Alexandra, 231. o. (2003). ISBN 963-368-533-8 
• Siliotti, Alberto. Egyiptomi piramisok. Gabo Kiadó (1998). ISBN 963-8009-55-1 , pp.93.
• Rainer Stadelmann: Die ägyptischen Pyramiden. Vom Ziegelbau zum Weltwunder. Zabern, Mainz 1997 (3. Auf.). ISBN 3-8053-1142-7
• Miroslav Verner: Die Pyramiden. Rowohlt, Hamburg 1999. ISBN 3-4996-0890-1
• Zahi Hawass: Die Schätze der Pyramiden. Weltbild-Verlag, ISBN 3-8289-0809-8

előző: Hafré-piramis

Egyiptomi királypiramisok i. e. 26–25. század IV. dinasztia

következő: Menkauré-piramis