Balkán-hegység

Balkán-hegység
Központi-Balkán
Magasság	2376 m
Hely	Bulgária  Szerbia
Legmagasabb pont	Botev-csúcs (2376 m)
Terület	11 596 km2
Hosszúság	530[1] km
Szélesség	10-50 km
Elhelyezkedése
Balkán-hegység Pozíció Európa térképén
é. sz. 42° 47′ 03″, k. h. 24° 58′ 35″42.78421, 24.9762642.784210°N 24.976260°EKoordináták: é. sz. 42° 47′ 03″, k. h. 24° 58′ 35″42.78421, 24.9762642.784210°N 24.976260°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Balkán-hegység témájú médiaállományokat.

A Balkán-hegység (bolgárul és szerbül Стара планина [Sztara planina], szerbül latin betűkkel Stara planina, a. m. „Öreg hegység”) a Kárpátok meghosszabbítása a Duna déli oldalán, a Balkán-félszigeten.

A hegység 560 kilométer hosszúságban vonul Szerbia keleti részéből keleti irányban Bulgária középső részén keresztül a fekete-tengeri Emine-fokig.

Az ókorban a Balkán-hegységet latinul Haemus, görögül Haimosz néven ismerték. Mindkét szó valószínűleg a „hegyorom” jelentésű trák *saimon szóból ered. (A hegyeket és környéküket az ókorban a trákok törzsei lakták.) A mai elnevezéshez hasonlóan az ókori görög nyelvben a hegység neve egyben a Balkán-félsziget neve is lett (Χερσόνησος του Αίμου).

A Balkán-hegység legmagasabb csúcsa Közép-Bulgáriában van, a 2376 méter magas Botev-csúcs. A bolgár költő és nemzeti hős Hriszto Botevről nevezték el, aki a Balkán-hegység nyugati részében elhelyezkedő Vraca város közelében halt meg a Török Birodalom elleni harcokban, 1876-ban.

A Botev-csúcs közelében van a Sipka-szoros, ahol az 1877–1878-as orosz–török háborúban négy fontos csatát vívtak.

Barlangok a hegységben

Bankovica-barlang, Devetaki-barlang, Kolkina dupka (Kolkina-lyuk), Kozarnika-barlang (Szófia megye), Kumanica-barlang, Ledenika-barlang.

Képek

• 
  A hegyek közt kanyargó Iszkar folyó
• 
  A Kozja Sztena természetvédelmi terület
• 
  A Botev-csúcs 2376 méter magasságban
• 
  Kilátás a Ray menedékházból a Közép-Balkán hegységre, középen a Rajszko Praszkalo vízesés

Térképek

Nyugati rész (bolgárul)	Központi rész (bolgárul)	Keleti rész (bolgárul)

Jegyzetek

Források

• Czelnai Rudolf: A Balkán-térség éghajlata, 2012 [last update]. [2007. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
• Stara Planina (Balkana) : Climbing, Hiking & Mountaineering : SummitPost. summitpost.org, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
• Cartographia Földrajzi Világatlasz, Cartographia, 2007, 56-57. oldal. ISBN 963 352 360 5

További információk

• Stara Planina - Turistički centar Babin Zub, Stara Planina Smeštaj. stara-planina.org, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. március 19.)

Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!