Belügyminisztérium

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Belügyminisztérium
A belügyminisztérium központi épülete Budapesten, a József Attila utca és a Széchenyi tér sarkán
Alapítva	1848
Jogelőd	Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Székhely	Budapest ( é. sz. 47° 29′ 57″, k. h. 19° 02′ 56″47.49905, 19.0488647.499050°N 19.048860°E)
Miniszter	Pintér Sándor
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 29′ 57″, k. h. 19° 02′ 56″47.49905, 19.0488647.499050°N 19.048860°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 57″, k. h. 19° 02′ 56″47.49905, 19.0488647.499050°N 19.048860°E
A Belügyminisztérium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belügyminisztérium témájú médiaállományokat.

Magyarországon a Belügyminisztérium (rövidítése: BM) a közigazgatási struktúra egyik minisztériuma, országos illetékességű költségvetési szerv.

Központi épülete

A minisztérium központi épülete Budapesten, a Széchenyi István téren van (V. kerület, József Attila utca 2-4.). Az épület eredetileg is irodaháznak épült, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza volt 1950-ig. Tervezője Quittner Zsigmond.^[1] A homlokzaton található két felirat az egykori bank alapítására (1841) illetve az épület átadásának évére (1905) utal, római számokkal.

1953-ban a Jászai Mari téri belügyminisztériumi épület („Fehér Ház”) átadása után az egykori ÁVH-s részlegek jelentős része a József Attila utcai épületkomplexumban nyert elhelyezést. Ennek köszönhetően 1956. október végétől fegyveres harcok helyszíne volt: az épület József Attila utcai szárnyában Kardos György vezetésével 2-300 fős karhatalmi csapat harcolt a felkelők ellen.

Története

Elődjét 1848. április 11-ével hozták létre.^[2] 2006-ig működött ezen a néven,^[3] amikor a funkcióit két részre bontották: létrejött a korábbi Igazságügyi Minisztériummal összevont Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (2008-tól Önkormányzati Minisztérium).^[4] A második Orbán-kormány 2010-ben újra létrehozta a Belügyminisztériumot.

Feladat- és hatásköre

A BM az ország működésének biztosítása érdekében jogszabály-előkészítő és irányító feladatokat lát el. Bizonyos esetekben hatósági és fellebbviteli tevékenységet végez az alábbi területeken:

• a közbiztonsággal és a belső rend védelmével kapcsolatos rendőri és rendészeti tevékenységek, ideértve az országhatár biztonságának szavatolását,
• a polgári titkosszolgálatok, így különösen az AH, a TEK és az NBSZ felügyelete,
• igazgatásrendészeti, szabálysértési, lakás-, helyiség- és településgazdálkodási kérdések,
• tűzvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem felügyelete,
• állampolgársági és menekültügyek,
• egyes országos személyi alapnyilvántartások, a minősített adatok védelmének felügyelete.
• az 5. Orbán-kormány megalakulása után bővültek a feladatok a közneveléssel, az egészségüggyel és a szociálpolitikával is ^{[5] [6]}

A BM másik nagy területe az önkormányzatok segítése. E területén ellátja különösen:

• a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását, például a jogi, fejlesztési és koordinációs feladatok, az államháztartást érintő kérdések stb.,
• a helyi önkormányzatoknak juttatott összkormányzati támogatások koordinálását.

A minisztérium létszáma 346 fő.

Szervezete

Hivatali tevékenységet segítő szervezetek

• Nemzeti Védelmi Szolgálat (korábban Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata)
• Belügyi Szemle^{[halott link]} szerkesztősége
• Központi Gazdasági Főigazgatóság
• Központi Beszerzési Iroda
• Beruházási Iroda
• Számviteli és Nyugdíj-megállapító Hivatal
• BM Kiadó
• BM Duna Palota Művelődési Központ

Országos hatáskörű önálló szervek

• Rendőrség (ORFK)
• Terrorelhárítási Központ (TEK)
• Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) Így működik...
• Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)
• Alkotmányvédelmi Hivatal (AH)
• Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ)
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) – korábban Rendőrtiszti Főiskola (RTF)
• Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF)
• Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BV)

A Határőrség, amely szintén önálló országos hatáskörű szerv volt, 2008. január 1-jén beolvadt a Rendőrségbe.

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarország belügyminisztereinek listája

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Belügyminisztérium témájú médiaállományokat.

• Leírás a belügyminisztériumról
• A Belügyminisztérium szervezeti felépítése Archiválva 2018. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

További információk

• http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium
• Bátonyi Péter–Szabó Csilla: A Belügyminisztérium épülettömbje; 2. átdolg. kiad.; BM, Bp., 2022

Ez a magyar közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!