Bennie Moten
| Bennie Moten | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1894. november 13.[1][2][3][4] Kansas City |
| Elhunyt | 1935. április 2. (40 évesen)[1][3][4] Kansas City |
| Pályafutás | |
| Műfajok | dzsessz |
| Kapcsolódó előadó(k) | Count Basie, Walter Page, Oklahoma City Blue Devils, Eddie Durham, Hot Lips Page |
| Hangszer | zongora |
| Díjak | Kansas Music Hall of Fame (2021) |
| Tevékenység |
|
| Kiadók | Victor Talking Machine Company |
| Bennie Moten weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bennie Moten témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bennie Moten (Kansas City, 1894. november 13. – Kansas City, 1935. április 2.), amerikai dzsesszzongorista, zenekarvezető.
Pályafutása
Bennie Moten a Kansas City Orchestra elnevezésű big band vezetője volt az 1920-as években. Ez volt a Közép-Nyugat legfontosabb blues-alapú zenekara, ami hozzájárult ahhoz a a riffelő stílushoz, ami meghatározta az 1930-as évek big bandjeit.
1935-ben egy sikertelen mandulaműtét következtében hunyt el.
Híres szving-felvételek
- Toby
- Moten Swing
- The Blue Room
- Imagination (ének: Sterling Russell Trio)
- New Orleans (Hoagy Carmichael song) (ének: Jimmy Rushing)
- The Only Girl I Ever Loved (ének: Sterling Russell Trio)
- Milenberg Joys
- Lafayette
- Prince of Wails
- Two Times (ének: Josephine Garrison)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
- https://www.britannica.com/biography/Bennie-Moten
- The Red Hot Jazz Archive
- https://kchistory.org/week-kansas-city-history/all-jazz
- https://www.findagrave.com/memorial/6826474/bennie-moten
