Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Internationale Filmfestspiele Berlin (Berlinale))
A Berlinale Palast, a versenyfilmek premierjeire szolgáló helyszín.
A Berlinale Palast, a versenyfilmek premierjeire szolgáló helyszín.
FődíjArany Medve
Alapítás éve1951
Ország Németország
SzékhelyBerlin
Fesztiválok
Első1951. június 6–17.
Legutóbbi2023. február 1626.
Fesztiválok
Következő2024. február 1525.
Hivatalos weboldal
www.berlinale.de

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, más néven Berlinale, az egyik legfontosabb A kategóriájú filmfesztivál Európában és a világon. A fesztivált minden év februárjában rendezik meg 1951 óta. A versenyben azok a filmek indulhatnak, melyek a fesztivál kezdetét megelőző 12 hónapban készültek, és a gyártó ország határain kívül még nem találkoztak a közönséggel. A zsűri mindig nemzetközi összeállításban ül össze. A fődíj az Arany Medve, a zsűri különdíja az Ezüst Medve (a medve Berlin szimbóluma).

Története

Az első fesztivál 1951. június 6-án nyitotta meg kapuit a Titania Palota moziban, akkor még Nyugat-Berlinben, mégpedig amerikai támogatással, és azt a szabad világ felé egyfajta kirakatnak szánták. A nyitófilm Alfred Hitchcock A Manderley-ház asszonya (Rebecca) című filmje volt, az alkotás női főszereplője, Joan Fontaine pedig az akkori fesztivál körülrajongott sztárja.
Hat évvel a második világháború befejezése után Berlin a keserves időszak után, figyelemre és nemzetközi elismerésre vágyott. Bár a város nagy része akkor még mindig romokban hevert, az újjáépítés kezdetét vette, hogy Berlin ismét annak a művész-metropolisznak a fellegvára legyen, amely a húszas években volt. A hatvanas évektől kezdődően folyamatosan fejlődött a város és vele párhuzamosan a filmfesztivál is, mely a hetvenes évekre már olyan nívót tudhatott magáénak, mint a Cannes-i és a Velencei filmfesztiválok.
A fesztiválon a politikai enyhüléssel párhuzamosan 1974-ben mutattak be először szovjet filmet, egy évvel később pedig az első film debütált az akkori NDK-ból. 1979-ben egy kisebb árnyék vetődött az akkori ceremóniára; a versenyen kívül bemutatott Michael Cimino film, a A szarvasvadász elleni tiltakozásul a Szovjetunió visszavonta benevezett filmjeit. Románia kivételével a többi kommunista ország is követte a szovjet példát és a delegációk kivonultak a vetítésről.
1991-ben, a német újraegyesülés után rendezték az első immár "összberlini" Berlinalét.

Mára a város ismét egy a világra nyitott és izgalmas kulturális színhellyé vált. Ennek fontos része a Berlinale, mely nem csak a város legnagyobb kulturális programja, hanem a nemzetközi filmgyártás egyik legfontosabb eseménye is. Évente több mint 80 országból 16 000-nél is több szakmabeli látogató – ideértve több mint 3600 újságírót – akkreditálja magát a Nemzetközi Filmfesztiválra. Ez egy igazi óriásrendezvény, de a találkozások és a beszélgetések ünnepe is egyben. Több mint 150 000 eladott belépővel a Berlinale nem csupán egy szakmai találkozó, hanem a világ legnagyobb közönségfesztiválja is.

2011-ben Isabella Rossellini vezette a zsűrit.[1]

A fesztivál díjai

A fesztivál fődíja, az Arany Medve.

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíja az Arany Medve, melyet 1951 óta ítélnek oda a legjobb versenyben lévő alkotásnak. A fődíj rövidfilm kategóriában is kiosztásra kerül. A legjobb férfi illetve női alakítást az Ezüst Medve díjjal jutalmazzák. 2021-től a legjobb férfi és női alakításoknak járó díjakat megszüntetik, helyette a legjobb főszereplő és legjobb mellékszereplő kategóriában ítélik oda a díjakat.[2] A többi nagy filmfesztiválhoz hasonlóan itt is kiosztásra kerül az úgynevezett FIPRESCI-díj, melyet a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége ítéli oda az általuk választott legjobb filmnek. A Berlinale Kamera kitüntetést 1986 óta osztják ki olyan személyeknek, akik nem érintettek közvetlenül a versengő filmekben, de valamilyen formában sokat tettek a fesztivál népszerűsítéséért. Szintén kiosztásra kerülnek az Tiszteletbeli Arany Medve díjak.

Kategóriák

Arany Medve (Goldener Bär)

Bővebben: Arany Medve

Ezüst Medve (Silberner Bär)

Egyéb díjak

  • Berlinale Kamera
  • Arany Medve a legjobb rövidfilmnek
  • Ezüst Medve – a zsűri díja rövidfilmnek
  • Német Művészmozik Szervezetének díja
  • Panorama Publikumspreis, a Közönség-díj
  • Kristály Medve a legjobb gyermekek részére készített filmnek
  • Hullócsillag-díj a legjobb fiatal európai rendezőnek
  • Teddy-díj a legjobb dokumentumfilmnek
  • Teddy-díj a legjobb elsőfilmesnek
  • Speciális Teddy-díj
  • FIPRESCI-díj
  • Ökumenikus Zsűri díja

Megszűnt díjak

A legtöbbször díjazottak

A kétszeres Arany Medve díjas Ang Lee

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál 1951 óta íródó történelmében, eddig egyetlen rendezőnek, a tajvani származású Ang Lee-nek sikerült kétszer elnyerni a fesztivál fődíját az Arany Medve-díjat: Az esküvői bankett (1992), illetve a világsikert arató Értelem és érzelem (1995) című alkotásokkal. Háromszor ismerték el Ezüst Medve-díjjal Mario Monicelli olasz filmrendezőt; a Családfők és csemeték (1956), a Kedves Michele (1975) és a Vaskos tréfa (1982) című filmekért, mint legjobb rendező. Carlos Saura spanyol rendező pedig kétszer érdemelte ki a legjobb rendezőnek járó kitüntetést (La Caza (1965), Borsmenta koktél (1967).

Két olyan filmrendező is van, aki egy Arany Medve és egy Ezüst Medve birtokosa; az egyik ilyen Miloš Forman, a világhírű cseh filmrendező, aki a Woody Harrelson főszereplésével készült Larry Flynt, a provokátor (1996) és a Jim Carrey nevével fémjelzett Ember a Holdon (1999) alkotásával érdemelte ki az elismeréseket. A másik rendező pedig az amerikai Paul Thomas Anderson (Magnólia (1999), Vérző olaj (2007)).

A férfi színészek között három olyan is akad, aki kétszer is elnyerte a legjobb színésznek járó Ezüst Medve-díjat: az első az Oscar-díjas amerikai Sidney Poitier volt, aki A megbilincseltek (1957) és a Nézzétek a mező liliomait! (1962) című filmdrámákban nyújtott alakításaiért jutalmaztak. Majd a francia Jean Gabin következett; Archimedes, a csavargó (1958), A macska (1971), legutóbb pedig a világhírű, kétszeres Oscar-díjas Denzel Washington csatlakozott, két életrajzi film, a Malcolm X (1992) és a világbajnok középsúlyú ökölvívó, Rubin „Hurrikán” Carter életét bemutató Hurrikán (1999) főszerepével.
A nőknél mindössze egy színésznőnek, Shirley MacLaine-nek sikerült a hasonló bravúr, a Kérd bármelyik lányt! (1958) és a Hova tűnt szép napok (1970) című filmekben nyújtott alakításával.

Magyar filmek a fesztiválon

Szabó István több díjat is nyert

A Berlinale a magyar filmművészet szempontjából három neves filmrendező, Mészáros Márta, Szabó István és Enyedi Ildikó nevével hozható leginkább összefüggésbe. Szabó István, a külföldön is elismert rendező kétszer is nyert Ezüst Medve díjat a fesztiválon. Az elsőt 1980-ban a Bizalom című filmjével, akkor mint legjobb rendező érdemelte ki a rangos kitüntetést. Majd 1992-ben, az Édes Emma, drága Böbe című alkotásával rögtön két díjat is besöpört; a Zsűri különdíját és az Ökumenikus Zsűri különdíját.

Mészáros Márta az Örökbefogadás című alkotásával 1975-ben a fesztivál fődíját, az Arany Medve díjat nyerte meg. Ezenkívül a Kilenc hónap (1976) és a Napló szerelmeimnek (1987) című alkotásai érdemeltek ki elismeréseket.

A közelmúltban is voltak magyar filmek, melyek meghívást kaptak a német fővárosba; ilyen volt Koltai Lajos operatőr, rendező Sorstalanság (2005) című alkotása, Goda Krisztina Szabadság, szerelem (2006) című filmje és Bogdán Árpád Boldog új élet (2007) című műve, amelyet a Panoráma szekcióban mutattak be, és a rendező Elismerő oklevélben részesült.

2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című alkotása kapott meghívást a fesztiválra.

2017-ben Enyedi Ildikó Testről és lélekről című művének ítélték oda a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat.

Galéria

Jegyzetek

  1. Metropol újság 2010. augusztus 31., 10. oldal
  2. A 2021-es berlini filmfesztiválon nem kapnak külön kategóriát a színészek és a színésznők, 2020. augusztus 24.

További információk

Commons:Category:Berlin Film Festival
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini Nemzetközi Filmfesztivál témájú médiaállományokat.
Sablon:Berlinale
  • m
  • v
  • sz
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
Díjak
Fődíjak
Egyéb díjak
Megszűnt díjak
Független díjak
  • FIPRESCI-díj
  • Ökumenikus Zsűri díja
  • Hullócsillag-díj a legjobb fiatal európai rendezőnek
  • Teddy-díj
Éves rendezvények
  • 1951
  • 1952
  • 1953
  • 1954
  • 1955
  • 1956
  • 1957
  • 1958
  • 1959
  • 1960
  • 1961
  • 1962
  • 1963
  • 1964
  • 1965
  • 1966
  • 1967
  • 1968
  • 1969
  • 1970
  • 1971
  • 1972
  • 1973
  • 1974
  • 1975
  • 1976
  • 1977
  • 1978
  • 1979
  • 1980
  • 1981
  • 1982
  • 1983
  • 1984
  • 1985
  • 1986
  • 1987
  • 1988
  • 1989
  • 1990
  • 1991
  • 1992
  • 1993
  • 1994
  • 1995
  • 1996
  • 1997
  • 1998
  • 1999
  • 2000
  • 2001
  • 2002
  • 2003
  • 2004
  • 2005
  • 2006
  • 2007
  • 2008
  • 2009
  • 2010
  • 2011
  • 2012
  • 2013
  • 2014
  • 2015
  • 2016
  • 2017
  • 2018
  • 2019
  • 2020
  • 2021
  • 2022
  • 2023
  • 2024
  • A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűrielnökei
Sablon:A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűrielnökei
  • m
  • v
  • sz
A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűrielnökei
1956–1975
1976–2000
2001–
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 126512760
  • LCCN: n81061682
  • ISNI: 0000 0001 0657 9349
  • GND: 1020224-9
  • SUDOC: 152054871
  • NKCS: ko2006341700
  • BNF: cb123458993
  • BIBSYS: 90206613
  • Németország Németország-portál
  • Filmművészet Filmművészetportál