Bromit

A bromit egy oxoanion, képlete BrO−2. A bromitok a brómossav sói.[1]

Szintézise

Elő lehet állítani hipobromit hipoklorittal történő oxidálásával lúgos oldatban:[1]

BrO − + ClO − ⟶ BrO 2 − + Cl − {\displaystyle {\ce {BrO- + ClO- -> BrO2- + Cl-}}} .

Lítium-bromit előállítható lítium-bromid és lítium-bromát reakciójával:

LiBr + 2 LiBrO 3 ⟶ 3 LiBrO 2 {\displaystyle {\ce {LiBr + 2 LiBrO3 ->3 LiBrO2}}} .

Tulajdonságai

A bromitok kristályai és vizes oldatai is sárgás-narancssárgás színűek. Savas oldatban brómra és bromátra bomlik:

5 NaBrO 2 + 2 HCl ⟶ 3 NaBrO 3 + 2 NaCl + H 2 O + Br 2 {\displaystyle {\ce {5 NaBrO2 + 2 HCl ->3 NaBrO3 + 2 NaCl + H2O + Br2}}} .

A brómossav a fentiek miatt instabil, és bomlik, ha a sóiból akarják felszabadítani.

A nátrium-bromitot cserzőanyagként (a keményítő oxidálására) használják a textiliparban.

Számos bromit stabil és izolálható. Erre példák a nátrium-bromit-trihidrát (NaBrO2·3 H2O) és a bárium-bromit-monohidrát (Ba(BrO2)2·3 H2O).[1]

Kapcsolódó szócikkek

  • Bromid: Br−
  • Hipobromit: BrO−
  • Bromát: BrO−3
  • Perbromát: BrO−4

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Holleman AF, Wiberg E, Wiberg N. [Bromit, p. 449, a Google Könyvekben Inorganic Chemistry]. Academic Press, 449. o. (2001). ISBN 978-0-12-352651-9 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromite című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.