Champlain-tó

Champlain-tó
(Lake Champlain)
A tó és környéke a Sentinel-2 műhold felvételén
A tó és környéke a Sentinel-2 műhold felvételén
Ország(ok)Egyesült Államok, Kanada
Vízgyűjtő terület21 326 km2
Elsődleges források
  • Otter Creek
  • Missisquoi River
  • Winooski River
  • La Chute
  • Ausable River
  • Pike River
  • Saranac River
  • Lamoille River
Elsődleges lefolyásokRichelieu-folyó
Hosszúság172 km
Szélesség23 km
Felszíni terület1331 km2
Átlagos mélység19,5 m
Legnagyobb mélység122 m
Víztérfogat25,8 km3
Part hossza945 km
Tszf. magasság27 m
Szigetekkb. 80
TelepülésekBurlington (Vermont), Plattsburgh (New York)
Elhelyezkedése
Champlain-tó (New York állam)
Champlain-tó
Champlain-tó
Pozíció New York állam térképén
é. sz. 44° 31′ 48″, ny. h. 73° 19′ 48″44.53, -73.3344.530000°N 73.330000°WKoordináták: é. sz. 44° 31′ 48″, ny. h. 73° 19′ 48″44.53, -73.3344.530000°N 73.330000°W
Térkép
A Champlain-tó és a Richelieu-folyó vízgyűjtőterülete
A Champlain-tó és a Richelieu-folyó vízgyűjtőterülete
A Wikimédia Commons tartalmaz Champlain-tó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Madártávlatból
Az egykori Champlain-tenger az Ontario-tó lefűződése után

A Champlain-tó az Egyesült Államok hatodik legnagyobb területű[1] tava New York és Vermont államok határán, az Adirondack-hegység és a Green-hegység között húzódó tektonikus süllyedékben, a Champlain-árokban (ezt Nagy Appalache-völgynek, illet Hudson-ároknak is nevezik — Gertig, 305. old.). New York-i partvidékén Clinton megye Essex megye osztozik. és Két északi csücske már kanadai terület.

Kialakulása

A legutóbbi eljegesedés idején kialakult Champlain-tenger maradványa.

Bővebben: Szent Lőrinc-folyó#Kialakulása

A 90–120 méter magasan talált parti színlők (Révai) alapján a terület a jégkorszakban a mostaninál jóval mélyebben fekhetett.

Természeti földrajza

Hossza 172 km, legnagyobb szélessége 23 km, mélysége 30–120 m, a tengerszint fölötti magassága 27 m. Partjának legnagyobb része meredek, sziklás (Révai).

Az Alleghany-hegység vizei táplálják, egyebek közt ide folyik a György-tó vize is.

Mintegy 80 komolyabb sziget van benne, együttes területük mintegy 140 km² (MNL). A legjelentősebbek:

  • South Hero-sziget — ez a legnagyobb, rajta Vermont két városával (Grand Isle és South Hero),
  • North Hero-sziget — rajta Vermont egy városával (South Hero),
  • Isle La Motte-sziget — rajta Vermont egy városával (Isle La Motte),
  • Valcour-sziget,
  • Boróka-sziget (Juniper Island),
  • Három Nővér-sziget (Three Sisters Island)),
  • Négy Fivér-sziget (Four Brothers Island),
  • Savage-sziget,
  • Burton-sziget a Burton Park természetvédelmi területtel,
  • Cloak-sziget,
  • Garden-sziget (Garden Island, Gunboat Island),
  • Rák-sziget (Crab Island),
  • Dameas-sziget,
  • Hen-sziget,
  • Butler szigete (Butler's Island),
  • Carleton's Prize-sziget,
  • Young-sziget,
  • Providence-sziget,
  • Stave-sziget,
  • Napfény-sziget (Sunset Island).

Lefolyása a Szent Lőrinc-folyóba ömlő Richelieu-folyó. A Champlain-csatorna a Hudsonnel, a Nyugati-csatorna az Erie-tóval köti össze. Télen befagy, de áprilistól már élénk rajta a hajóforgalom.

A partjain épült nagyobb városok:

  • Burlington, Vermont Chittenden megyéjének székhelye, az állam legnagyobb városa,
  • Plattsburgh, New York állam Clinton megyéjének székhelye,
  • Whitehall (New York)
  • St. Albans (nagyváros, Vermont)
  • Ticonderoga (New York) a rövid déli parton

Természetvédelem, nemzeti parkok

A New York-i Erdőrezervátum

Nyugati partvidékének zöme természetvédelmi terület: az Adirondack Park a New York-i Erdőrezervátum része. A Burton-szigeten van a Burton Park természetvédelmi terület

Történelmi események

Samuel de Champlain fedezte föl 1609-ben, és róla kapta a nevét.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdasági jelentősége

Vizei halgazdagok (Pallas). Rajta át vezet a New York–Montréal hajóút (MNL)

Jegyzetek

  1. ↑ "Profile of Lake Champlain, The Great Waters Program". U.S. EPA. Retrieved 14 February 2021.

Források

  • Gertig: Gertig Béla: Amerikai Egyesült Államok. In: Gertig Béla (szerk.): Kontinensek földrajza II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. pp. 299–440.
  • Révai: Révai nagy lexikona IV. kötet (Brutus–Csát). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 401. o.  
  • Pallas: A Pallas nagy lexikona
  • Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 201. o. ISBN 963-85773-0-4  

Kapcsolódó cikkek

Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál
  • USA USA-portál