Conan, a barbár

„Conan, a barbár” lehetséges további jelentéseiről lásd: Conan, a barbár (egyértelműsítő lap).

Conan, a barbár Robert E. Howard 20. századi író népszerű fantasyhőse. Az említett író számtalan novellát írt róla, ezek a hard fantasy stílust képviselték, melyre jellemző a sötét, barbarisztikus világ, az erőtől duzzadó harcosok, akiknek a legnagyobb ellenségük általában a mágia. Conan maga is a varázslat nagy ellensége.

Conan kalandjait az eredeti Howard-írásokon kívül később megörökítették képregények, és három film is.

Conan: The Dark Axe címmel videójáték is készült a kimmériai barbár kalandjairól, melyben mi magunk alakíthatjuk a nagy harcost.

Conan karaktere

Conan történetei ősi időkben játszódnak, egy Atlantisz elsüllyedése utáni és az ismert ókori civilizációk felemelkedését megelőző, elképzelt világban, a hybóriai korban. Conan magányos harcos (bár sokszor akadnak társai kalandjai során), aki kimmériai barbár lévén idegenként járja a hybóriai világ királyságait, és rendkívüli életpályát fut be. A történetek során látjuk rablóként, zsoldosként, tolvajként, kalózként, hadvezérként (a filmekben ezekhez hozzájön még a rabszolga, majd gladiátor), végül pedig király válik belőle. Nem ismer félelmet, s látszólag fájdalmat sem.

Magyarul megjelent Conan-történetek

Conan történetek fordításainak zöme a '90-es években jelent meg hazánkban. Ennek oka meglehetősen gyakorlati. Ezen regények jogdíj fizetései kötelezettsége akkoriban már lejárt, így szabadon fordíthatóvá váltak bárki számára. A frissen alakult, szűkös kerettel rendelkező magyar fantasy-kiadók így előszeretettel adták ki, aminek köszönhetően számos mű került rövid idő alatt a hazai piacra. Az első önkéntes fordításokat Nemes István író végezte (Kornya Zsolt író lektorálta).

Robert E. Howard írásai

Howard írásai egy kivétellel mind novellák, elbeszélések vagy kisregények. A történeteket nehéz kronológiai sorrendbe állítani, mert nincsenek átutalások az egyes művek között. E tárgyban több szócikk található az angol nyelvű Wikipédián.

• A Fekete Idegen (The Black Stranger, 1987)
• A fekete kolosszus (Black Colossus, 1933)
• A Fekete Kör népe (The People of the Black Circle, 1934)
• A Fekete Tengerpart királynője (The Queen of the Black Coast, 1934)
• A vasördög (The Devil in Iron, 1934)
• A végzet árnyéka (The Slithering Shadow / Xuthal of the Dusk, 1933)
• A vörös citadella (The Scarlat Citadel, 1933)
• Árnyak a holdfényben (Shadows in the Moonlight / Shadows in the Moonlight, 1934)
• Árnyak Zambulában (Shadows in Zamboula / The Man-Eaters of Zamboula, 1935)
• Az Elefánt Tornya (The Tower of the Elephant, 1933)
• Conan és a Fekete Óriások tava (The Pool of the Black One, 1933)
• Conan, a bosszúálló, regény (The Hour of the Dragon / Conan the Conqueror, 1935-1936)
• Elveszett asszonyok völgye (The Vale of the Lost Women, 1967)
• Főnix a kardon (Phoenix on the Sword, 1932)
• Gwahlur Fogai (Jewels of Gwahlur / Teeth of Gwahlur / The Servants of Bit-Yakin, 1935)
• Isten a szarkofágban (The God in the Bowl, 1975)
• Nergal keze (The Hand of Nergal, 1976) – befejezetlen
• Ormány a sötétben (Snout in the Dark, 1979) – befejezetlen
• Szülessen boszorkány! (Whitch Shall Be Born, 1934)
• Tombalku dobjai (Drums of Tombalku, 1986) – befejezetlen
• Túl a Fekete folyón (Beyond the Black River, 1935)
• Vörös szögek (Red Nails, 1936)
• Ymir leánya (The Frost Giant's Daughter / Gods of the North, 1934)
• Zsiványok a házban (Rogues in the House, 1934)

Conan világához köthető írások

• Farkasok a határon túl (Wolves Beyond the Border, 1967) – befejezetlen
• A hybóriai kor (The Hyborian Age, 1965) – világleírás
• Jegyzetek a hybóriai kor népeiről / Néhány szó a hybóriai kor népeiről (Notes on Various Peoples of the Hyborian Age) – világleírás
• Kimméria (Cimmeria, 1965) – vers

Howard L. Sprague DeCamp és Lin Carter által befejezett írásai

• Holtak Csarnoka (The Hall of the Dead, 1974) – befejezte: L. Sprague de Camp
• Rémség a sötétben (Snout in the Dark, 1979) – befejezte: L. Sprague DeCamp és Lin Carter

A mások által befejezett írások eredeti formájukban is megjelentek magyarul A Robert E Howard összes Conan története című két kötetes könyvben.

L. Sprague DeCamp és Lin Carter önálló írásai

• Conan, a barbár, filmadaptáció (Conan the Barbarian, 1982)
• Conan, a kalóz (Conan the Buccaneer, 1971)
• Conan, a szigetek ura (Conan of the Isles, 1968)
• Ékkő a toronyban (The Gem in the Tower)

Más szerzők

• Robert Jordan: Conan, a pusztító, filmadaptáció (Conan, the Destroyer, 1984)
• Roland Green: Conan és a Démonkapu (Conan at the Demon's Gate)

Paródiák (magyar szerzőktől)

• Benjamin Rascal, Jeffrey Stone és John Caldwell: Konyak, a barbár
• Benjamin Rascal: Konyak, a kegyetlen

Conan a filmművészetben

Schwarzenegger-sorozat

A Conan, a barbár című film 1982-ben készült John Milius rendezésében. Készült egy kevésbé sikeres folytatása is, Conan, a pusztító címmel. Mindkét filmben a főszerepet Arnold Schwarzenegger játszotta. A "Conan, a barbár" film érdekessége, hogy a felvételek megkezdése előtt a rendező megkérte Arnoldot, hogy "fogyjon le" egy kicsit mert túl nagydarab és így nem hiteles az átlagemberek számára.

Conan, a barbár (2011)

Egy új moziadaptáció készült Jason Momoa főszereplésével.

Conan, a kalandor

1998-ban indult útjára egy két évadot megélt tv-sorozat Ralf Moeller főszereplésével.

Rajzfilmek

1992 és 1994 között futott egy sorozat Conan The Adventurer címen. 64 részt ért meg. Az 1994-es folytatás, a Conan and the Young Warriors újabb 13 részt adott a sorozathoz

Készítettek egy egész estés adaptációt a Vörös szögek című Conan-kisregényből. Bár a rajzfilm már kész van, a bemutatásával még várnak.

Képregények

A Conan képregények eddig két kiadó gondozásában láttak napvilágot: a Marvel Comics és a Dark Horse Comics. Mindkét kiadó adaptált Robert E. Howard eredeti írásaiból, de sok epizódot minden irodalmi előzmény nélkül vetettek papírra.

Mindezek mellé a Devil's Due kiadó megjelentetett egy paródia sorozatot Barack the Barbarian (Barack, a barbár) címen az amerikai elnök Barack Obama főszereplésévél, aki egy interjúban a Conan képregények gyűjtőjének vallotta magát.^[1]

Marvel sorozatok

A Marvel első sorozata a Conan the Barbarian 1970-ben indult. A sorozat hamar sikeres lett, ezért néhány éven belül újabb sorozatok indultak a barbár főszereplésével. Ezek közül a legjelentősebb a Savage Sword of Conan. Ez egy fekete-fehér sorozat volt idősebb olvasóknak, több erőszakkal és némi meztelenséggel a történetekben. Jelentős alkotók voltak: Roy Thomas (író), Barry Smith, John Buscema, Alfredo Alcala (rajzolók).

A két említett sorozat a kilencvenes évek első feléig futott. A kiadó ezután több kísérletet tett a Conan sorozatok újjáélesztésére, de az új magazinok mind tiszavirág életűek lettek.

Howard Conan írásain kívül több más írását is feldolgozták. A főhős és a helyszín megváltoztatásával illesztve be ezeket a sorozatba. Így született meg Vörös Szonja karaktere, amely eredetileg Howard egy történelmi tárgyú művében, a The Shadow of the Vulture-ben szerepelt (Sonya írás móddal). Ez a Conan világába helyezett változat igen népszerű lett. Több képregény- és egy könyvsorozatot is indítottak a főszereplésével, de mozifilm is készült belőle.

Sorozatban

• Conan the Barbarian (1970-1993) 275 szám.
• Conan the Barbarian Annual (1973-1987) 12 szám.
• Savage Tales (1971–1975) Antológia sorozat. Conan csak az első öt számban szerepelt.
• The Savage Sword of Conan the Barbarian (1975-1995) 235 szám + 1 annual.
• King Conan/Conan the King (1980-1989) 55 szám. A 19-es számtól címet vált.
• Conan the Adventurer (1994-1995) 14 szám
• Conan (1995-1996) 11 szám
• Conan the Savage (1995-1996) 10 szám

Különszámok

• Handbook of the Conan Universe (1985)
• Conan vs Rune (1995)

Minisorozatban

• Conan the Barbarian vol. 2 (1997), 3 szám
• Stalker of the Woods (1997), 3 szám
• The Usurper (1997–1998), 3 szám
• Lord of the Spiders (1998), 3 szám
• River of Blood (1998), 3 szám
• Return of Styrm (1998), 3 szám
• Scarlet Sword (1998–1999), 3 szám
• Death Covered in Gold (1999), 3 szám
• Flame and the Fiend (2000), 3 szám
• Conan the Barbarian Movie Special (1982), 2 szám
• Conan the Destroyer Movie Special (1985), 2 szám

Megjelenései egyéb sorozatokban

• Marvel graphic novels: #19; #28; #42; #53; #59; #69; #73
• What If: Vol.1 #13; #39, #43
• What If: Vol.2 #16

Egyéb

• Conan newspaper strip (1978-1981) 16 történet. Napilapokban megjelent folytatásos sorozat.

Cameo és vendégszereplések

• Avengers Forever #12 (1998)
• Excalibur #47
• Fantastic Four #405
• Incomplete Death's Head #11
• Green Goblin #10
• Earth X|Paradise X: Heralds #1
• Doctor Strange Vol 3 #11; #26
• Thor Corps 3

Magyar megjelenések

• Galaktika: 45 (1982)
• Alfa Különszám 1988
• Hepiend magazin (1989-1991) 13 szám.
• Hepiend Képes Regényújság: 1990 II. évf. 2-4. szám
• Füles: 1990/13-32

Dark Horse-sorozatok

A Dark Horse kiadó 2004-ben kezdte saját sorozatát, majd 2008-ban új címen újra indította. Ezek a sorozatok nincsenek történeti kapcsolatban az előzőekkel, de a kiadó összegyűjtött formában a Marvel sorozatokat is újra kiadja.

Sorozatban

• Conan (2004-2008) 51 szám (0-50 számozva).
• Conan the Cimmerian (2008-?) 0-?.

Minisorozatban

• Conan And the Jewels of Gwahlur (2005) 3 szám
• Conan And the Demons of Khitai (2005-2006) 4 szám
• Conan: The Book of Thoth (2006) 4 szám
• Conan And the Songs of the Dead (2006) 5 szám
• Conan And the Midnight God (2007) 5 szám

Különszámok

• Conan And the Daughters of Midora (2004)
• Conan Funcom Special (2006) Előzmény a Conan And the Midnight God-hoz

Jegyzetek

További információk

• Robert E. Howard.lap.hu – linkgyűjtemény
• Robert E. Howard magyarul megjelent műveinek listája a Science fiction elbeszélések magyarul című honlapon^{[halott link]}