Cson Duhvan

 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Cson Duhvan
Dél-Korea 5. elnöke
Hivatali idő
1980. szeptember 1. – 1988. február 25.
ElődPak Cshunghun (Park Chung-hoon)
UtódNo Theu (Roh Tae-woo)
Katonai pályafutása
Csatáivietnámi háború

Született1931. március 6.[1][2]
Necshon (Naecheon), Dél-Kjongszang[3]
Elhunyt2021. november 23. (90 évesen)
Szöul
PártDemokratikus Igazság Pártja (1981?–1988?)

SzüleiChun Sang-woo
HázastársaI Szundzsa (이순자, Lee Soon-ja)
Gyermekei
  • Jeon Jae-guk
  • Jeon Jae-yong
  • Jeon Jae-man
Foglalkozáskatona
IskoláiKorea Military Academy
Halál okamielóma multiplex
Vallásbuddhizmus
(eredetileg katolicizmus)

Díjak
  • Grand Order of Mugunghwa
  • Order of the Rajamitrabhorn

Cson Duhvan aláírása
Cson Duhvan aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Cson Duhvan témájú médiaállományokat.

Cson Duhvan (hangul: 전두환, handzsa: 全斗煥, RR: Chun Doo-hwan?; Necshon (Naecheon), 1931. január 18.Szöul, 2021. november 23.[4]) koreai tábornok, 1980. szeptember 1. és 1988. február 25. között a Koreai Köztársaság elnöke.[5]

Élete

Cson (Chun) földművelő családba született. 1951-ben végezte el a műszaki szakiskolát Teguban (Daegu-ban), ezután beiratkozott a Koreai Katonai Akadémiára. Tanulmányait 1955-ben fejezte be, mint gyalogsági tiszt. 1958-ban feleségül vette I Szundzsát (Lee Soon-ja-t), I Gjudong (Lee Kyoo-dong) dandártábornok leányát.

A hadseregben

Bár a koreai háború egyetlen ütközetében sem vett részt, a vietnámi háborúban egy koreai hadosztály parancsnoka lett Dél-Vietnámban. Gyorsan emelkedett a ranglétrán. Miután Pak Csong Hi (Park Chung-hee) 1962-ben magához ragadta a hatalmat, Cson (Chun) lett a junta belügyminisztere, majd 1963-ban a KCIA (Koreai Központi Hírszerző Ügynökség) személyzeti főnöke. Ezt követően különféle hivatali tisztségeket töltött be, és 1978-ban tábornokká léptették elő.

Politikai pályán

Pak (Park) elnök 1979-es meggyilkolása után Cson (Chun) vezette a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását. 1979 decemberében több gyanúsítottat letartóztattak – köztük vetélytársát, Csong Szunghva (Chung Sung-hwa) tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét. Lényegében katonai puccsot hajtott végre a hadsereg egyik frakciójának élén, és Csong (Chung) sok hívét eltávolította a hatalom közeléből.

Bár az elnök hivatalosan Cshö Gjuha (Choi Kyu-hah) (최규하) volt, a valódi hatalmat Cson (Chun) gyakorolta, és 1980 áprilisában ő lett a KCIA főnöke. A hadsereg májusban a polgári kormányzás utolsó kulisszáitól is megszabadult, és rendkívüli állapotot hirdetett ki. Amikor augusztus 16-án Cshö (Choi) elnök lemondott, helyére ideiglenesen Pak Cshunghun (Park Chung-hoon) került, szeptember 1-jén pedig Cson (Chun) lett az elnök. A rendkívüli állapot még érvényben volt, amikor Cson (Chun) 1980 végén elfogadta az új alkotmányt, amely lehetővé tette, hogy kemény kézzel gyakorolja a hatalmat.

Nehézségek a kormányzásban

Elnökségét több válság nehezítette:

  • 1982-ben a kormányzatot is érintő korrupció miatt kénytelen volt minisztereinek felét leváltani
  • 1983-ban egy észak-koreai ügynökök által elkövetett merénylet miatt több magas rangú tanácsadójától és miniszterétől kellett megválnia.

Gazdasági programja

Cson (Chun) a gazdasági növekedésre és a politikai stabilitás fenntartására törekedett; elnöksége alatt folytatódott Dél-Korea exportorientált gazdasági fejlődése, és az ország gyorsan iparosodott.

Politikai karrier vége

Az 1980-as alkotmány nem tette lehetővé, hogy Cson (Chun) a hétéves elnökség leteltével továbbra is hivatalban maradjon. 1987-ben ő választotta ki No Theut (Roh Tae-woo-t) (노태우), hogy saját Demokratikus Igazság Pártjának elnökjelöltje legyen. 1988-ban politikai zavargások arra kényszeríttették, hogy bocsánatot kérjen az elnöksége idején elkövetett hatalmi túlkapásokért. Ígéretet tett, hogy személyes vagyonát az államnak ajándékozza, és buddhista kolostorba vonult vissza.[6]

1995 decemberében letartoztatták, mivel idézésre nem jelent meg a bíróság előtt, hogy kihallgassák az 1979-es hatalomátvételének körülményeivel és az 1980-as diáklázadás leverésével kapcsolatban,[7] majd 1996 januárjában megvádolták, hogy hivatali ideje alatt titkos alapot hozott létre.[8] Még ugyanebben az évben a szöuli bíróság halálra ítélte, a vád az 1979-es katonai államcsínyben és egy kvangdzsui (gwangju-i) tüntetés elfojtásában játszott szerepe volt. 1997 végén amnesztiában részesült.[9]

Jegyzetek

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  3. Chun Doo Hwan. Encyclopædia Britannica, 2009. (Hozzáférés: 2009. november 2.)
  4. Chun Doo Hwan died
  5. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub. Budapest, 2003.
  6. Britannica Hungarica világenciklopédia, 4. köt., [Bp.], Magyar Világ K., [1995].
  7. http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=50237 Archiválva 2014. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs, 1995. december 5. – Hírösszefoglaló
  8. http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=49166 Archiválva 2014. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs, 1996. január 16. – Hírösszefoglaló
  9. http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=117025&vokshir=1 Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben MTI: Államfők, diktátorok elleni halálos ítéletek – Magyar Hírlap, 2006. december 30.


Elődje:
Pak Cshunghun (박충훈, Park Chung-hoon)
Dél-Korea elnöke
1980–1988
Utódja:
No Theu (노태우, Roh Tae-woo)
Sablon:Dél-Korea elnökei
  • m
  • v
  • sz
Dél-Korea elnökei (Lista)
Ideiglenes kormány
(1919–1948)
  • Li Szin Man (1919–1925)
  • Pak Unsik (1925)
  • I Szangnjong (1925–1926)
  • Hong Dzsin (1926)
  • I Dongnjong (1926)
  • Kim Gu (1926–1927)
  • I Dongnjong (1927–1933)
  • Jang Githak (1933–1935)
  • I Dongnjong (1935–1940)
  • Kim Gu (1940–1948)
Koreai Köztársaság
(1948–)
Dőlt betűvel az ideiglenes államfők vannak jelölve
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 2468277
  • LCCN: n81048898
  • ISNI: 0000 0000 8076 0835
  • GND: 123641810
  • SUDOC: 026789167
  • BNF: cb11896852f
  • BNE: XX1130675
  • KKT: 00317971
  • BIBSYS: 90265556
  • Kelet-Ázsia Kelet-Ázsia-portál
  • Korea Korea-portál