Csu-zsung

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
A két sárkány hátán állva utazó Csu-zsung (Zhurong) a Hegyek és vizek könyve egyik illusztrációján.
Átírási segédlet
Csu-zsung
Kínai átírás
Hagyományos kínai祝融
Egyszerűsített kínai祝融
Mandarin pinjinZhùróng
Wade–GilesCsu4-jung2

Csu-zsung (Zhurong) (más néven: Csung-li (Chónglí) 重黎) a tűz istene az ókori kínai mitológiában.

Neve

A régi kínai kommentárok szerint Csu-zsung (Zhurong) neve azt jelenti, hogy „nagy fény”. A Han-dinasztia hivatalos történeti műjének, a Han su (Han shu)nak szerzője, Pan Ku (Ban Gu) szerint nevének jelentése: „(az ősi mitikus uralkodók ügyének) folytatója”. Mori Jaszutaro japán történész pedig a „tüzes kígyó” értelmezést javasolja.[1]

Alakja és legendái

A Hegyek és vizek könyve (6. fejezet) szerint a déli vidékeken élő Csu-zsung (Zhurong)nak vadállat teste, ember arca (sou-sen zsen-mien (shoushen renmian) 獸身人面) volt, és két sárkányon utazott (cseng liang lung (cheng liang long) 乘兩龍). Egyes kommentárok szerint méhszeme és darázsorra volt. A Dél kormányzójának is tekintették, mivel a hagyományos kínai öt elem elmélet szerint a déli égtájhoz a tűz elem kapcsolódik.[2]

Ugyancsak a Hegyek és vizek könyve az utolsó fejezetében (18. fejezet) arról tudósít Egy forrás szerint Csu-zsung (Zhurong) egy alkalommal alászállt az égből, megtelepedett a Csiang (Jiang)-folyónál (Csiangsuj (Jiangshui) 江水), és tőle született a vizek szelleme, Kung-kung (Gonggong).

Később több forrás is beszámol Csu-zsung (Zhurong) és Kung-kung (Gonggong) küzdelméről, amelyben a modern mítoszkutatók szerint talán az apa és fia harcának hagyományos motívuma tükröződik.[3]

A legendás, mitológiai alakokat historizáló hagyományos kínai történeti művekben Csu-zsung (Zhurong) már Csuan-hszü (Zhuanxu) uralkodó unokájaként jelenik meg.

Ezenkívül tekintették még a tűz parancsolójának, vagy a tűz istenének (Huo-sen (Huoshen) 火神), de tisztelték a Nap isteneként, tartották Jen (Yan) császár segítőjének, és a Déli-tenger istenének is.[4]

Megjegyzések


Jegyzetek

Irodalom

  • Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
  • Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7
  • Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Kína legendás uralkodói
  • m
  • v
  • sz
Kína legendás uralkodói
A három fenség kora
(kb. i. e. 2700-ig)
  • Csu-zsung
  • Fu-hszi
  • Ju-csao
  • Kung-kung
  • Nü-va
  • Pan-ku
  • Sen-nung
  • Szuj-zsen
Az öt császár kora
(kb. i. e. 2700–2100)
Kapcsolódó személyek
Hszia-dinasztia
(kb. i. e. 2100–1600)
  • ókor Ókorportál
  • Kína Kína-portál