Dimetil-szulfid

Dimetil-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 75-18-3
SMILES
CSC
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H6S
Moláris tömeg 62,13 g/mol
Sűrűség 0,840 g/cm³
Olvadáspont −98 °C
Forráspont 37 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dimetil-szulfid egy szerves kénvegyület, a legegyszerűbb tioéter. Vízben oldhatatlan, színtelen, a merkaptánoknál kevésbé bűzös, de kellemetlen szagú, illékony folyadék. Alkoholban, éterben oldódik. Szerkezetében a dimetil-étertől (CH3OCH3) csak az oxigén helyén lévő kénatomban tér el. Molekulájában a C–S kötéstávolság 182 pm.

Előállíthatók alkáli-szulfidokból alkil-halogenidekkel. Alkálimerkaptidok alkilezésével is előállíthatók. Halogénekkel, sókkal, alkil-halogenidekkel különböző addíciós vegyületeket alkotnak.

Természetes előfordulása

A természetben való előfordulása jellemzően a tengeri algákhoz és fitoplanktonokhoz köthető, amik anyagcseréjük során DMSP[1]-ből alakítják át.[2] A tenger, óceán illat egyik jelentős összetevője.[3] Ehető növényekben is előfordul, vöröshagyma jellegzetes illatát és ízét is alkil-szulfidok adják.

Egyes lebontó baktériumok is előállítják, ami a csatornabűz keletkezéséhez hozzájárul.[4]

A NASA 2023. szeptember 12-én bejelentette, hogy a K2-18b exobolygó vizsgálata során kimutatták a dimetil-szulfid lehetséges jelenlétét, megjegyezve, hogy „a Földön ezt csak az élet termeli”. [5]

Tulajdonságai

A dimetil-szulfid erősen illékony és gyúlékony. Gyulladási hőmérséklete 205 °C. Szem- és bőrirritáló, lenyelve káros. Már rendkívül alacsony koncentrációban is kellemetlen szaga van. A földgáz „illatosítására” dietil-szulfidot is alkalmaznak.

Jegyzetek

  1. ↑ Dimetil-szulfonio-propionát, (CH3)2S+CH2CH2COO−
  2. ↑ (2007) „Environmental constraints on the production and removal of the climatically active gas dimethylsulphide (DMS) and implications for ecosystem modelling”. Biogeochemistry 83 (1–3), 245–275. o. DOI:10.1007/s10533-007-9091-5.  
  3. ↑ (1994) „Dimethylsulfide production from dimethylsulfoniopropionate by a marine bacterium”. Marine Ecology Progress Series 110, 95–103. o. DOI:10.3354/meps110095.  
  4. ↑ (2006) „Dimethyl Sulfoxide (DMSO) Waste Residues and Municipal Waste Water Odor by Dimethyl Sulfide (DMS): the North-East WPCP Plant of Philadelphia”. Environmental Science and Technology 40 (1), 202–207. o. DOI:10.1021/es051312a. PMID 16433352.  
  5. ↑ Webb Discovers Methane, Carbon Dioxide in Atmosphere of K2-18 b, 2023. szeptember 12. (Hozzáférés: 2023. szeptember 12.)

További információk

  • OSHA MSDS Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Dimetil-szulfid
  • NOAA DMS