Dolgánok

Dolgánok
Teljes lélekszám
7.261 (2002)
Lélekszám régiónként
Régió
Tajmiri Dolgan–Nyenyec járás5.517 (2002)
Vallások
animizmus, orosz ortodox
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolgánok témájú médiaállományokat.
Dolgán férfi portréja

A dolgánok (orosz nyelven: Долганы; dolgán: Долган, Дулҕан Dulğan, Һака (Sakha); jakut nyelven: тыа-киһи) egy főként az oroszországi Krasznojarszki határterületen élő etnikai csoport. Több csoport leszármazottai alkotják, különösen az ekevenek, mely az orosz észak egyik őslakos népe. A dolgánok a legközelebbi rokonságban a jakutokkal állnak. A török nyelvet valamikor a 18. század után vették át. A 2010-es népszámlálás során 7885 dolgánt tartottak számon. Ebből 5517 fő a Tajmiri Dolgan–Nyenyec járásban él.

A dolgán nyelvet beszélik, amely a jakut nyelvvel áll szoros rokonságban.

Történelem

A dolgánok a 17. században az Olenyok folyó és a Léna folyó medencéjében éltek. A 18. században költöztek jelenlegi lakóhelyükre, a Tajmir-félszigetre. 19. században és a 20. század elején kezdett kialakulni a dolgán identitás, három olyan csoport hatására, akik a Léna és az Olenyok folyó vidékéről vándoroltak a Krasznojarszki határterületre: ekevenek, jakutok, enyecek és úgynevezett tundrán túli parasztok (зату́ндренные крестья́не, zatundrennije kresztyanye).

Kultúra és megélhetés

A dolgánok eredetileg nomád vadászok és rénszarvastenyésztők voltak. A szovjet korszakban azonban megakadályozták, nomád életmódjuk folytatását, és arra kényszerítették őket, hogy kolhozokat (kollektív gazdaságokat) alakítsanak, amelyek – hagyományos tevékenységeik mellett – rénszarvastenyésztéssel, halászattal, tejtermeléssel és háztáji gazdálkodással is foglalkoztak. 1983-ban Shirin Akiner antropológus azt állította: „A dolgánok teljes jogú szovjet állampolgárok. Minden foglalkozásban megtalálhatók, bár többségük paraszt és kolhozdolgozó. Életkörülményeik is hasonlók a Szovjetunió más népcsoportjaihoz.”

Vallásuk

A dolgánok többsége régi sámánista hitet gyakorol; a legtöbbjükre azonban hatással van a keleti ortodox kereszténység.

Nevezetes dolgánok

  • Ogdo Akszjonova – költő, a dolgán irodalom megalapítója.

Lásd még

  • Dolgán nyelv

Források

  • Pallas nagylexikon: Dolgánok
  • Orosz népszámlálás 2010: Népesség etnikai hovatartozás szerint (orosz nyelven)
  • "Dolgán nép". Encyclopedia Britannica
  • Hickey, Raymond (2012. május 14.). A nyelvi érintkezés kézikönyve. John Wiley & Sons. 728. o. ISBN 978-1-4443-1816-6. Retrieved 26 August 2012.
  • Akiner, Shirin (1986). A Szovjetunió iszlám népei (Függelékkel a Szovjetunió nem muszlim török népeiről). London: Kegan Paul International. pp. 420-423. ISBN 0-7103-0188-X.
Sablon:Oroszország népei
  • m
  • v
  • sz
abazgok •  abazák •  abházok •  adigék •  agulok •  ahvahok •  aleutok •  altájok •  avarok •  azeriek •  bagulalok •  balkárok •  baskírok •  burjátok •  cahurok •  csamalalok •  csecsenek •  cserkeszek •  csukcsok •  csuvancok •  csuvasok •  dargok •  dolgánok •  enyecek •  észtek •  evenek •  evenkik •  fehéroroszok •  finnek •  gagauzok •  grúzok •  hantik •  hegyi zsidók •  ingusok •  inkerik •  itelmenek •  jakutok •  jukagirok •  kabardok •  kalmükök • (kamasszok †) • karacsájok •  karaták •  karjalaiak •  kazakok •  ketek •  kirgizek •  komik (komi-permjákok) • korjákok •  kumükök •  lakok •  lettek •  lezgek •  litvánok •  manysik •  marik •  mordvinok (erzák, moksák) • nanajok •  negidálok •  nganaszanok •  nivkhek •  nogajok •  nyenyecek •  orocsok •  orokok •  oroszok •  oszétok •  örmények •  ruszinok •  rutulok •  sórok •  számik •  szetuk •  szibírok •  szojotok •  szölkupok •  tabaszaranok •  tádzsikok •  tatok •  tatárok (krími tatárok) • teleutok •  tofalarok •  tunguzok •  tuvaiak •  türkmének •  udegék •  udmurtok •  ukránok •  ulcsok •  üzbégek •  vepszék •  vótok
Forrás: Oroszország népei a 2002-es népszámláláskor és Oroszország demográfiája