Dombó Pál

Dombó Pál

Született	15. század Tolna megye
Elhunyt	16. század
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogtudós bíró politikus
Tisztsége	ispán (1488–1501) magyar országgyűlési követ (1505 – nem ismert)
Sablon • Wikidata • Segítség

Dombó (Dombay) Pál (Tolna vármegye, XV. sz. - Tolna vm. XVI. sz. második fele, a felsőnyéki templomban temették el) jogtudós, a királyi tábla egyik bírája. Több társával együtt megbízást kapott 1514-ben, Werbőczy István: Hármas törvénykönyvének (Tripartitum) felülvizsgálatára.^[1]^[2] A "Kapos és a Balatonból kifolyó Sió közti földnek ura". Dombó vára a 15. században élte fénykorát. Dombóvár város első legbefolyásosabb történelmi személyisége, ura volt Döbrököz várának is.

Életútja

Apját szintén Dombó Pálnak hívták, lovászmester volt Mátyás király udvarában, de a legnagyobb tekintélyt mégis ifj. Dombó Pál vívta ki magának. Testvérével Miklóssal, sikerült a Dombó család amúgy is nagy tekintélyét, tovább növelni. A család jelentős földterületekhez jutott Pápa környékén is. Felsőnyéken 1760-ban, az öreg templom lebontásakor, sírjának néhány kövét megtalálták.^[3]

Tevékenysége

Tolna vármegyei alispán - 1470, később főispán 1488-1501
Tolna megye országgyűlési követe 1505
királyi táblai ülnök 1507-1514

Emlékezete

Dombóvár határában a Pécs felé vezető 611-es főút mellett találhatók Dombó Pál várának romjai a Gólyavár
nevét utca viseli Dombóváron
megtalálható kerámia portréja a Dombóvári Pantheonban^[4] - 2012
a dombóvári Kissler Sörfőzde gyártja és forgalmazza a Dombó Pál Sört

Dombó vára ^[5]
Gólyavár^[6] - 2007
Gólyavár 2^[7] - 2007
Döbrököz vára - 2011
Döbrököz vára 2^[8]
Dombóvár - Dombó Pál vára - Gyólyavár (légi fotó)
Dombóvár - Dombó Pál vára - Gyólyavár légi felvételen
Dombóvár - Szigeterdő madártávlatból

Források

Révai Nagylexikon
Szőke Sándor dr.: Dombóvár
Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról - 2000
Fraknói Vilmos, Történelmi életrajzok: Werbőczi István. - Budapest, - 1899
Pap Norbert dr.: Városunk Dombóvár a kezdetektől napjainkig, p. 364., Dombóvár - 2010

Jegyzetek

↑ Jelentős részét szerzője Dombóváron írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.
↑ Valószínűleg ő volt az első olyan tolnai születésű ember, aki ilyen nagy jelentőségű tudományos tevékenységet végzett a jog területén.
↑ A rekonstruált sírfelirat: "Itt nyugszik Dombó Pál, a Kapos és a Balatonból kifolyó Sió közti földeknek ura".
↑ Az Ivanich üzletházban Dombóváron.
↑ Dombóvári Értéktár: "A Kapos-völgy egyik terasz-szigetén épült a vár, amelynek első írásos említése 1313-ból származik. Ekkor Kőszegi Henrik fiának, Jánosnak a vára volt. Később a Csák nembéli Péteré lett, akinek utódai felvették a Dombói, Dombai nevet. A család nevezetesebb tagjai voltak: Dombó (Dombay) Miklós 1458-ban Somogy vármegye ispánja; 1462-ben pedig Dalmát- és Horvátország bánja. Dombó Pál 1461-1463-ig Tolna vármegye főispánja, 1464-ben Mátyás királyi főlovászmestere. Dombó Dávid kaposvári kapitány volt 1495-ben. Dombó Pál és Miklós 1505-ben Tolna megye követei voltak a rákosi országgyűlésen. Dombó Pál 1507-ben királyi táblai ülnök volt, 1514-ben Werbőczy „Hármas Törvénykönyvének”, a Tripartitumnak átvizsgálása is reá bízatott. Dombay (Dombó) János Szapolyai János híve, 1526-ban Tolna vármegyének főispánja. Vele a Dombó család (Dombay) férfiágon kihalt, mert nejétől, Werbőczy Erzsébettől csak leánya Anna, Henyei Miklósné maradt, kinek utódai a Lórántffyak után a Rákócziak is. Így a Dombaiak ősei II. Rákóczi Ferencek is."
↑ Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat: A Dombai család rezidenciájának 2020. évi régészeti feltárása. www.youtube.com (magyarul) (2021/06/08/) (Hozzáférés: 2021/08/06/) „Berta Adrián (ELKH BTK-RI): "A Dombai család rezidenciájának 2020. évi régészeti feltárása" c. előadása. Az MRMT "2020. évi ásatási beszámolók" sorozat keretében”
↑ Sinyi Zsolt: Régészek dolgoznak a dombóvári vár romjainál. www.youtube.com. (magyarul) Dombóvár (2015/08/18/) (Hozzáférés: 2021/08/06/) „Hetek óta folynak az idei ásatások a Gólyavárnál, ahol a régészek több kérdésre keresik a választ; mikor épült a vár, pontosan hol helyezkedett el és mekkora volt a kiterjedése. Az önkormányzat felkérésére a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársai végeznek feltárást a várostól délre található terepen.”
↑ A döbröközi várromról bővebben.