Doppler Károly

Doppler Károly
Született
  • 1825. december 9.[1][2]
  • 1825. szeptember 12.[3]

Lviv[4]
Elhunyt1900. március 10. (74 évesen)[1][2][5][6][7]
Stuttgart[8]
Állampolgársága
GyermekeiDoppler Árpád
Foglalkozása
  • zeneszerző
  • karmester
  • fuvolaművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Doppler Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Doppler Károly (Lemberg, 1825. szeptember 12. – Stuttgart, 1900. március 10.) zeneszerző, karmester, fuvolaművész.

Életpályája

1838-tól Philipp Nötzl budai német színtársulatánál volt fuvolás és karmester. Bátyjával, Doppler Ferenccel együtt dolgozott a Nemzeti Színházban 1850–1862 között; a színház másodkarnagya volt. 1853-ban közreműködött a Filharmónia Társaság megalapításában. 1862-ben Bécsbe szerződött. 1865–1898 között Stuttgartban operaigazgató volt.

Eredeti művein kívül több népszerű operarészletet írt át. Zongorára, fuvola-zongorakettősre készített zenét. Doppler Ferenccel és Erkel Ferenccel együtt komponálták az Erzsébet című operát (1857). Fia, Doppler Árpád zeneszerző New Yorkban és Stuttgartban működött.

Családja

Testvére, Doppler Ferenc (1821–1883) osztrák–magyar fuvolavirtuóz és zeneszerző volt. Fia, Doppler Árpád (1857–1927) zeneszerző, zongorista, zongoratanár volt.

Művei

  • A gránátos tábor (vígopera, 1853)
  • Salvator Rosa (melodráma, társszerzők: Erkel Ferenc, Doppler Ferenc, 1855)
  • Honfidal (pályamű, 1857)
  • Erzsébet (opera, társszerzők: Erkel Ferenc és Doppler Ferenc, 1857)
  • Kinizsi tábori tánca (1859)
  • Magyar Idylla (zongorára, 1859)
  • A vitéz kántor (operett, 1861)

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. https://resolver.pim.hu/auth/PIM51904, Doppler Károly, 2020. szeptember 24.
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  5. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

További információk

  • K. D. und seine Beziehungen zu Ungarn (Pester Lloyd, 1900. márc. 15–16.).
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Budapest], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000.
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
  • Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. ISBN 963-85773-0-4  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Zenei lexikon. Szerkesztette: Szabolcsi Bence, Tóth Aladár. Budapest, 1930-1931. Győző A. ny.
  • Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
Nemzetközi katalógusok
  • komolyzene Komolyzeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap