Drenov Klanac

Drenov Klanac
Drenov Klanac
Drenov Klanac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségOtocsán
Jogállásfalu
Irányítószám53226
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség31 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság463 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 56′ 14″, k. h. 15° 11′ 54″44.93712793, 15.1982849644.937128°N 15.198285°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 14″, k. h. 15° 11′ 54″44.93712793, 15.1982849644.937128°N 15.198285°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Drenov Klanac falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik.

Fekvése

Zenggtől légvonalban 24 km-re, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8 km-re, közúton 12 km-re északnyugatra a Kis-Kapela déli lábainál egy szorosban fekszik.

Története

Területén már a bronzkorban és a vaskorban is éltek emberek. Ezt igazolja az a gazdag mellékletekkel feltárt késő bronzkori és kora vaskori illír temető, melyet itt találtak. A település neve somfás szorost jelent, mivel a hosszan elnyúló falu egy szorosban fekszik. A szerb többségű település a 17. század közepén 1658-ban keletkezett amikor a török elől menekülő pravoszláv vallású vlahokat telepítettek erre a vidékre. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. Mivel a közeli Berlog és Gusić várai már 1575-ben török kézre kerültek és lerombolták őket a várakhoz vezető szoros védelmére Zrínyi Péter horvát bán egy hengeres őrtornyot építtetett, melyet a nép Šimšanovkának nevezett el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni határőrezredhez tartozott. 1857-ben 641, 1910-ben 952 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A honvédő háború előtt lakosságának háromnegyede szerb, egynegyede horvát volt. 1991 szeptembere és decembere között súlyos harcok folytak a település birtoklásáért, mely többször is gazdát cserélt. A horvát haderő ellentámadása során szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben mindössze 40 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
641 0 755 876 968 952 630 842 569 516 404 344 263 205 36 40

Nevezetességei

A Zrínyi Péter által építtetett Šimšanovka torony romjai mintegy öt méter magasságban ma is láthatók. A torony a kerülete mintegy nyolc méter lehet. A fennmaradt részén három, különböző kialakítású lőrés látható. Aknaveszély miatt nem látogatható.[4]

További információk

  • Otocsán város hivatalos oldala (horvátul)
  • Otocsán turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
  • Lika kronológiája (horvátul)
  • A likai térség várai (magyarul)
  • Drenov Klanac vára[halott link] (magyarul)
  • Várak Lika területén – A Građevinar folyóirat 2002. évi 7. száma[halott link](horvátul)
  • A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-305.
Sablon:Lika-Zengg megye
  • m
  • v
  • sz
Lika-Zengg megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek
  • Horvátország Horvátországportál
  • Földrajz Földrajzportál
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!