Dunaalmás

Dunaalmás
Látkép
Dunaalmás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Tatai
Jogállás	község
Polgármester	Makay Tibor (független)[1]
Irányítószám	2545
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	1727 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	104,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″47.729611111111, 18.321747.729611°N 18.321700°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″47.729611111111, 18.321747.729611°N 18.321700°E
Dunaalmás Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Dunaalmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaalmás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dunaalmás község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.

Fekvése

Komárom-Esztergom vármegye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványai mellett fekszik, a Duna jobb partján. A környék fontosabb települései közül Komárom 16, Tata 9, Almásfüzitő 4, a megyeszékhely Tatabánya pedig 17 kilométer távolságra található.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 10-es főút, mely áthalad a központján; Szomóddal (és azon keresztül Tatával, illetve Tatabányával) az 1129-es út köti össze. A hazai vasútvonalak közül a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Dunaalmás megállóhely.

Nevének eredete

A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almásnak.

Története

Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, Almás alakban.

A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak.

1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.

1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.

A tatárjárás alatt a falu elnéptelenedett.

1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a bencésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.

1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor a Rév-Almás nevet nyeri. A zsámbéki basától a török hódoltság idejében egy malmot kapott adományba a település.

1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza.

1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zsuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később a Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek.

1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is.

A híres szerelmespár

Vajda Julianna, akit a források gyakran Lilla néven említenek, Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme, a híres Lilla-dalok ihletője volt. Nem maradt teljesen közömbös a költő iránt, aki rajongását szebbnél szebb versekkel fejezte ki. A Vajda szülők azonban, bár kedvelték a költőt, egyáltalán nem szánták neki a lányukat. Lilla a szülői kényszer hatására 1798-ban férjhez ment egy Lévai István nevű gazdag dunaalmási kereskedőhöz.^[3] 1805-ben, Csokonai halálakor a hozzátartozói elküldték Lillának a búcsúlevelét, és a kinyomtatott Lilla-dalok egy kötetét, melyet ő a haláláig megőrzött. 1840-ben Lévai István meghalt; Vajda Julianna ekkor másodszor is férjhez ment, Végh Mihály dunaalmási református lelkipásztorhoz.^[4] Lilla 1855-ben, 79 éves korában halt meg,^[3] utolsó kívánsága szerint vele temették a költő búcsúlevelét. Ágya mellett tartotta a Lilla-dalok első kötetét, valamint Csokonai eljegyzési gyűrűjét, melyet egészen a haláláig viselt.^[4]

Az 1848-as szabadságharcban

1849. augusztus 2-án Klapka György tábornok csapatai megpróbáltak kitörtek a körbezárt Komáromi várból. Augusztus 3-án Aschermann Ferenc ezredes vezette balszárny csapatai elfoglalták Dunaalmást. A falut védő osztrák helyőrség létszáma pár századra tehető, a község területén heves utcai harcok folytak. Aschermann teljes sikert aratott és utána továbbhaladt a lovadi hadihíd és Mocsa, Tömörd és Igmánd elfoglalása felé. Augusztus 3-án késő délután a több oszlopból egyesülő magyar erők döntő győzelmet arattak Anton Csorich csapatai fölött. A komáromi vár ostroma ezzel megtört, a vár ideiglenesen felszabadult.^[6]

Modernkori történet

A település kőbányájából hordott kövekből építették fel például a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigetio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta üzemelő kőbányát mára már bezárták.

A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről.

A Csokonai Művelődési Ház Lilla lebontott lakóháza helyén épült 1933-ban. Szomszédságában kapott helyet Csokonai szobra és a körülötte kialakított park. A kutatás közben felgyűlt, nagy értékű tárgyi és írásos emlékek az 1971-ben felavatott emlékszobában lettek kiállítva.^[7]

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Neszméllyel. A két település 1991-ben szétvált.^[8]

Közélete

Polgármesterei

• 1991–1994:
• 1994–1998: Maár András (független)^[9]
• 1998–2002: Lévai Péter (független)^[10]
• 2002–2006: Lévai Péter (független)^[11]
• 2006–2010: Lévai Péter (független)^[12]
• 2010–2014: Czeglédi Zoltán (független)^[13]
• 2014–2016: Czeglédi Zoltán (független)^[14]
• 2016–2019: Ollé Árpád (független)^[15]
• 2019–2022: Ollé Árpád (független)^[16]
• 2022-től: Makay Tibor (független)^[1]

Az egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.^[17] Az egyelőre nem tisztázott, hogy a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.

2016. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Dunaalmáson,^[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[18]

2022. október 2-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani Dunaalmáson, mert a korábbi polgármester 2022 június végi hatállyal lemondott posztjáról.^[19]

Sportélete

Labdarúgó csapata a DMAC Dunaalmás. 2022-ben a Komárom-Esztergom megyei III. osztályban játszott.^[20]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,3%, református 22,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (32,6% nem nyilatkozott).^[21]

Nevezetességei

• A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.

Ismert emberek

• Itt élt 1798-tól haláláig, 1855. február 15-éig Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály Lillája. Sírja a község temetőjében található.
• Itt született Nagy Géza, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának matematika-fizika tanára 1911. január 26-án.
• A község temetőjében nyugszik Petri György (1943-2000) költő.
• Itt élt Lenhardt György festőművész.^[22]
• Az itteni Dunaalmási Csokonai Általános Iskolában tanított Barcsa Pál festőművész.

Képtár

• 
  Dunaalmás katolikus temploma
• 
  A katolikus templomban
• 
  A református templom
• 
  Csokonai Vitéz Mihály mellszobra
• 
  Vajda Julianna síremléke
• 
  18. századi műemlék uradalmi pince
• 
  Polgármesteri hivatal
• 
  A régi dunaalmási malom
• 
  Útmenti feszület 1937-ből
• 
  Temetői nagykereszt
• 
  Csokonai Művelődési Ház
• 
  A Duna-parton
• 
  Az almási csata emlékműve
• 
  A második világháború áldozatainak emlékműve

Irodalom

• Torkos Justus János 1746: Thermae Almasienses. Posonii

Jegyzetek

Források

• ↑ Petheő: Petheő, Attila. Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története. In: Katonák, papok, polgárok 1848/49-ben: Tudományos konferencia a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén (magyar nyelven), 111-123. o. (1999) 
• ↑ etata.hu: Archivált másolat (magyar nyelven). [2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
• ↑ index.hu: Virág Sára: Lemondott a dunaalmási polgármester. index.hu, 2022. június 22. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
• ↑ magyarfutball.hu: Dunaalmás, DMAC Dunaalmás (angol nyelven). magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
• ↑ visittata.com: TATA ÉS KÖRNYÉKE TURISZTIKAI EGYESÜLET: LILLA EMLÉKSZOBA ÉS LILLA SÍRJA (magyar nyelven). visittata.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
• ↑ chotin.sk: Vass Laura: Földiekkel játszó Égi tünemény - Lilla kiállítás (magyar nyelven), 2017. november 13. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)

További információk

• Dunaalmás község honlapja
• Dunaalmási hírek