Eginald Schlattner

Eginald Schlattner
2015-ben
Élete
Született	1933. szeptember 13. (90 éves) Arad
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Eginald Schlattner témájú médiaállományokat.

Eginald Norbert Schlattner (Arad, 1933. szeptember 13.–) erdélyi német író és lelkész.

Életrajza

Fogarason nőtt fel. Édesapját a második világháborút követően a Szovjetunióba deportálták, a családtól 1948-ban elvették a házukat. 1952-53-ban evangélikus teológiát, majd egy félévig matematikát, utána öt félévig hidrológiát hallgatott Kolozsváron. 1957-ben az államvizsga előtt letartóztatták, húsz hónapig vizsgálati fogságban tartották. Az 1959-es brassói íróperben „hazaárulás feljelentésének elmulasztása” miatt két évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélték; az időtartamba beszámították a vizsgálati fogságot. Szabadulása után napszámos segédmunkásként dolgozott. 1969-ben engedélyezték, hogy letegye az államvizsgát, ezt követően vízügyi mérnök volt.

1973-ban újrakezdte teológiai tanulmányait. 1978-tól nyugdíjazásáig a Nagyszeben melletti Veresmarton evangélikus lelkészként szolgált; ezenkívül ellátta Szamosújváron a börtönlelkészi feladatokat is. A tevékenységét nyugdíjazása után sem hagyta abba, annak ellenére, hogy az egyházközség időközben megszűnt. Ő végzi a romániai női elítéltek, valamint a Romániában letartóztatott németek lelkigondozását.

A három megjelent regénye önéletrajzi elemekkel tárgyalja az erdélyi németek életét 1943 és az 1950-es évek között. A főszereplő minden esetben egy polgári származású erdélyi szász kamasz vagy fiatalember, benne az olvasó könnyen felismerheti a szerzőt.

A „Rote Handschuhe” című regény megjelenése (2000) után, számos vita bontakozott ki (többek között a Der Spiegel, Siebenbürgische Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain, valamint az osztrák rádióban) az írónak az 1959-es perben játszott szerepét illetően. A kihallgatási jegyzőkönyvek alapján a per vádlottai (például az időközben emigrált Wolf von Aichelburg vagy Hans Bergel), részben Schlattner vallomásának tulajdonították elítéltetésüket.

Regényeit nyolc nyelvre fordították le; kettőt közülük (Der geköpfte Hahn, Rote Handschuhe) Radu Gabrea filmesített meg. 2002-ben Románia "kulturális követévé" nevezték ki; 2004-ben Ausztriában az Érdemkereszt I. osztályával tüntették ki.

Német és román nyelvtudása mellett magyarul is jól beszél, édesanyja Budapesten született 1912-ben, anyai nagyanyja a magyar nemesi származású Sebess-Zilahi Berta.

Művei

Források

• Balogh F. András: Eginald Schlattner kakasai. Korunk, XVIII. évf. 9. sz. (2007. szeptember)
• Carmen Dinu: Seară de literatură cu scriitorului Eginald Schlattner. amosnews.ro, (2007. november 28.)
• Hajdú Farkas-Zoltán: Szászok – egy árulás. Kolozsvár: Koinónia. 2004. ISBN 973 8022 90 8  
• Oana Corina Moldovan: Eginald Schlattner - Rațiunea turismului literar la Roșia-Sibiu. Studii de Știință si Cultură, IV. évf. 1. sz. (2008. március)
• Szucher Ervin: Aki a padoknak prédikál. Erdélyi Napló, (2019. július 18.)

További információk

• Michaela Nowotnick: 95 Jahre Haft. Kronstädter Schriftstellerprozess 1959: Darstellungsformen und Deutungsmuster der Aufarbeitung. Halbjahresschrift für südosteuropäische Geschichte, Literatur und Politik, XXIV. évf. 1–2. sz. (2012) 173–181. o.
• Sánta-Jakabházi Réka: Örök börtön: Egy erdélyi szász író németországi fogadtatása. Korunk, XVII. évf. 9. sz. (2006. szeptember)
• William Totok: Procesul Biserica Neagră - Der Schwarze-Kirche-Prozess. halbjahresschrift.blogspot.de (2012. február 25.)
• William Totok: Techniken der Manipulation - tehnici de manipulare. halbjahresschrift.blogspot.de (2013. február 1.)
• William Totok: Empathie für alle Opfer. Eginald Schlattner, ein Leben in Zeiten diktatorischer Herrschaft. Halbjahresschrift für südosteuropäische Geschichte, Literatur und Politik, XXIV. évf. 1–2. sz. (2012) 181–198. o.