Egyesített Atomkutató Intézet

Egyesített Atomkutató Intézet
Az Egyesített Atomkutató Intézet épülete
Típus	kutatóintézet kormányközi szervezet
Alapítva	1956
Székhely	Dubna
Alapító	Georgij Nyikolajevics Fljorov
Egyesített Atomkutató Intézet Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 44′ 47″, k. h. 37° 11′ 21″56.746423, 37.18926856.746423°N 37.189268°EKoordináták: é. sz. 56° 44′ 47″, k. h. 37° 11′ 21″56.746423, 37.18926856.746423°N 37.189268°E
Az Egyesített Atomkutató Intézet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyesített Atomkutató Intézet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze Atommagkutató Intézet (MTA ATOMKI) debreceni akadémiai intézettel.

Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (angolul: Joint Institute for Nuclear Research, JINR; oroszul: Объединённый институт ядерных исследований, ОИЯИ)

Alapítása

Az Egyesített Atomkutató Intézetet (EAI) 1956. március 26-án alapította Albánia, Bulgária, Magyarország, NDK, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió. Az intézet technikai hátterét a Dubnában 1947-ben alapított fizikai intézet képezte. A nemzetközi intézet megalapításának közvetlen előzménye az 1954-ben létrejött CERN volt.

Az EAI napjainkban

Az intézetben jelenleg 18 ország (Azerbajdzsán, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Észak-Korea, Kuba, Lengyelország, Moldova, Mongólia, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Üzbegisztán és Vietnám) közel 1000 kutatója végez kutatómunkát.^[1]

Az EAI társult tagjai különböző szervezetek, mint az UNESCO, CERN, CLAF és Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Államok vezető fizikai kutató intézetei. Jelenleg az EAI-nak 7 Laboratóriuma van:

• Elméleti Fizikai Laboratórium
• Nagyenergiájú Fizikai Laboratórium (részecskefizika)
• Nehézion Fizikai Laboratórium
• Nukleáris kölcsönhatások Laboratóriuma
• Neutronfizikai Laboratórium
• Szilárdtestfizikai Laboratórium
• Informatikai Laboratórium

Az Egyesített Atomkutató Intézetben felfedezett elemek:

• raderfordium (1964),
• nobélium (1966),
• dubnium (1968),
• sziborgium (1974),
• bohrium (1976),
• fleróvium (stabilitás szigete, 1999),
• livermórium (2001),
• nihónium (2004),
• moszkóvium (2004).
• oganeszon (2006).
• tenesszium (2010).

Magyarország részvétele az intézet munkájában

Magyarország az intézet alapító tagországa volt. Magyar kutatók 1962-ben az EAI és CERN között megkötött együttműködési szerződés keretében a szocialista országok kutatói közül legelsőként jutottak lehetőséghez, hogy a CERN-ben végzett részecskefizikai kutatásokban részt vehessenek.

1960 és 1990 között magyar fizikusok és informatikusok több korosztálynak a Dubna–CERN együttműködés keretében megvalósult szemináriumokon, nyári iskolákon (részecskefizikai, elméleti fizikai, és informatikai) volt lehetőségük az élvonalbeli kutatások megismerésére és a nemzetközi kapcsolataiknak kialakítására.

A rendszerváltást követően, 1992 végén Magyarország az alapító tagok közül egyedüliként (nem számítva az időközben megszűnt NDK-t és a jóval korábban kilépett Kínát) egy alapvetően elhibázott politikai döntés értelmében tüntetőleg kivonult a dubnai Egyesített Atomkutató intézetből, és csak megfigyelőként vesz részt az intézet munkájában.^[2]

Az Intézet igazgatói

Hivatkozások

További információk

• Hivatalos oldal
• Úti cél: Dubna (MTA)
• így volt? Nem így volt? Emlékeink az 50 éves Atomki történetéből (pdf)
• A dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet bemutatkozása az OAH-ban. Országos Atomenergia Hivatal (Haea.gov.hu), 2018. március 21. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
• Hárfás Zsolt: Orosz atomtudósok új nobélium-izotóppal adóztak Kurcsatov emlékének. Origo.hu, 2023. január 18. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
• Sólyom Jenő. Fizika Magyarországon 1945 és 1959 között. A fizikai kutatás és egyetemi oktatás újjászervezése (pdf), Budapest: MTA (2021). Hozzáférés ideje: 2024. január 24.