Egyetemes gázállandó

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az egyetemes gázállandó jele: R

Az egyesített gáztörvény szerint az ideális gáz mólnyi mennyiségére vonatkozóan a

p 1 V 1 T 1 = p 2 V 2 T 2 = R = {\displaystyle {\frac {p_{1}V_{1}}{T_{1}}}={\frac {p_{2}V_{2}}{T_{2}}}=R=} állandó,

ahol p a gáz nyomása, V a gáz térfogata, T pedig a kelvinben mért hőmérséklete.

Az egyetemes gázállandó felírható az Avogadro-szám és a Boltzmann-állandó szorzataként:

R = N A ⋅ k = 6 , 02 ⋅ 10 23   m o l − 1 ⋅ 1 , 381 ⋅ 10 − 23   J ⋅ K − 1 = 8 , 314   J ⋅ m o l − 1 ⋅ K − 1 {\displaystyle R=N_{A}\cdot k=6,02\cdot 10^{23}\ \mathrm {mol^{-1}} \cdot 1,381\cdot 10^{-23}\ \mathrm {J\cdot K^{-1}} =8,314\ \mathrm {J\cdot mol^{-1}\cdot K^{-1}} }

Az egyes mértékegységet nem jelöljük. Az Avogadro-szám és a Boltzmann-állandó is a molekulák darabszámára vonatkozik mint egységre: [ N A ] = d b m o l {\displaystyle [N_{A}]={\frac {db}{mol}}} és [ k B ] = J d b ⋅ K {\displaystyle [k_{B}]={\frac {J}{db\cdot K}}}

Az egyetemes gázállandó fizikai jelentése: 1 mol ideális gáz energiájának 1 K-re eső része, amely a térfogatváltozási munkából (a fizikai munkából) származtatható. Kapcsolata a fajlagos hőkapacitással: C p = C V + R {\displaystyle C_{p}=C_{V}+R} (ahol az egyenlet jobb oldalán a moláris belső energia és a munkavégzés összege szerepel).

Kapcsolódó szócikkek