Egyiptom hercege

Egyiptom hercege (The Prince of Egypt.)
1997-es amerikai animációs film
Rendező	Brenda Chapman Steve Hickner Simon Wells
Producer	Penney Finkelman Cox Sandra Rabins
Vezető producer	Jeffrey Katzenberg
Alapmű	Frank Tamura
Műfaj	musicalfilm felnövéstörténet filmdráma hagyományos rajzfilm romantikus film kalandfilm
Forgatókönyvíró	Philip LaZebnik Nicholas Meyer
Hang	Val Kilmer Ralph Fiennes Sandra Bullock Jeff Goldblum Michelle Pfeiffer
Zene	Hans Zimmer
Operatőr	Adrian Biddle
Vágó	Nick Fletcher
Díszlettervező	Rick Baker
Gyártásvezető	Bill Damaschke
Gyártás
Gyártó	DreamWorks Animation
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol héber
Játékidő	98 perc
Költségvetés	70 000 000 USD
Képarány	1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó	DreamWorks Pictures UIP-Duna Film
Bemutató	1998. december 18. 1998. december 24.
Korhatár
Bevétel	101 413 188 USD 218 613 188 USD
Kronológia
Kapcsolódó film	József, az álmok királya
További információk
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptom hercege témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Egyiptom hercege (eredeti cím: The Prince of Egypt) 1998-ban bemutatott amerikai vallásos témájú 2D-s számítógépes animációs musical-filmdráma, amely a DreamWorks legelső kézzel rajzolt animációs filmje.

A film alapjául a bibliai Mózes története szolgál, az Ószövetség Kivonulás könyvéből. Brenda Chapman, Steve Hickner és Simon Wells rendezte, producerei Penney Finkelman Cox és Sandra Rabins voltak. A forgatókönyvet Philip LaZebnik és Nicholas Meyer írta, a zenéjét Hans Zimmer szerezte. A mozifilm a DreamWorks Animation gyártásában készült, és ugyancsak a DreamWorks Pictures forgalmazásában jelent meg.

Az Amerikai Egyesült Államokban 1998. december 18-án, Magyarországon 1998. december 24-én mutatták be a mozikban.

Cselekmény

Az ősi Egyiptomban egy zsidó asszony gyermeket szül, akiről megjósolják, hogy ő lesz majd Isten kiválasztottja, hogy megszabadítsa a zsidó népet az egyiptomi rabszolgasorstól. Ám a fáraó, a zsidók túlszaporodásától és fellázadásától tartva, megparancsolja, hogy minden újszülött fiúgyermeket öljenek meg. Az asszony egy kosárba rejti a gyermeket, hogy megmentse, és a Nílus vizére rakja, majd megkéri idősebbik lányát, Miriamot, nézze meg merre viszi a folyó. A kosár végül a fáraó palotájához sodródik, ahol a fáraó felesége rátalál, és elhatározza, hogy magához veszi a gyermeket, akinek a Mózes nevet adja, mely azt jelenti, "vízből kihúzott".

Mózes egész életében abban a hitben nevelkedik, hogy ő Egyiptom hercege, idősebbik testvérével, Ramszesszel együtt, akiből egy napon majd fáraó lesz. Az apja, Sethi ezért szigorú és megkövetelő vele szemben, és mindig szigorú elvárási vannak felé. Egy alkalommal a főpapok egy gyönyörű rabszolgalányt ajándékoznak Ramszesznek. Cippóra azonban titokban megszökik a palotából. Mózes követi őt az éjszaka során, és az utcákon találkozik Miriammal és másik testvérével, Áronnal, akik elárulják neki, hogy zsidó, és hogy a testvérük. Mózes először nem hiszi ezt, de mikor Miriam elénekli neki az édesanyja régi altatódalát, Mózest elöntik az emlékek. A múltja végül feltárul előtte egy rémálomban, és végül maga Sethi is megerősiti a zsidó gyermekek megölését, úgy tekintve rájuk, hogy "csupán rabszolgák". Mózest egyre jobban megrettenti az egyiptomiak kegyetlen bánásmódja a zsidókkal, s, mikor megpróbál megvédeni egy zsidó öregembert egy durva katonától, véletlenül megöli az embert. A bűnéért halál vár rá, így kénytelen elhagyni Egyiptomot, hiába kérleli őt Ramszesz, hogy maradjon.

A sivatagban Mózes napokig bujkál. Egy alkalommal megvéd egy csapat kislányt néhány banditától. Kiderül, hogy a lányok Cippóra nővérei, ő pedig Midián papjának lánya, s nagy örömmel fogadja be Mózest is a családja közé. Mózes és Cippóra nagyon hamar megkedvelik egymást és végül összeházasodnak. Mózesből pásztor lesz, Midián nyáját legelteti a sivatagban, amikor az Úr megjelenik előtte egy égő csipkebokor formájában, és elmondja neki a rábízott küldetését, mely szerint ki kell vezetni a zsidókat Egyiptom földjéről. Mózes nem tudja, hogyan is vihetné ezt véghez, de az Úr biztosítja őt, hogy mindvégig vele lesz. Mózes felelősséget érezvén a zsidók sorsáért, végül úgy dönt, visszatér Egyiptomba, ahol meglepetten tapasztalja, hogy most már Ramszesz a fáraó.

Bár Ramszesz kegyelemben részesíti Mózest korábbi bűnéért, és újra testvérévé fogadná, Mózes erősen ragaszkodik a küldetéséhez, és arra kéri Ramszeszt, engedje el a zsidókat. Hogy bemutassa Isten hatalmát, kígyóvá változtatja a botját, de az egyiptomi papok könnyűszerrel megcsinálják ugyanezt, igaz, Mózes kígyója elnyeli az övéiket. Ramszesz elárulva érzi magát Mózes szembeszegülése miatt, így nem hajlandó elengedni a zsidókat, sőt inkább megduplázza munkájukat. Mózes elszomorodik, de Miriam erőt önt belé, hogy folytassa a küldetését. Mikor Ramszesz újfent nem hajlandó elengedni a zsidókat, Mózes Isten segítségével vérré változtatja a Nílus vizét. Ezután újabb és újabb csapások sújtják Egyiptomot: sáskák, szúnyogok, böglyök, békák, dögvész, fekélyek, jégeső, és sötétség. Mózes ismét megpróbál beszélni Ramszesz fejével (és figyelmezteti őt az utolsó és legsúlyosabb csapásra), de Ramszesz továbbra sem enged. Így azon az éjszakán a halál angyala lesújt Egyiptomra, és megöl minden elsőszülött gyermeket, köztük Ramszesz fiát is, de a zsidó gyermekeknek nem esik bántódásuk, mert ők bárányvérrel megjelölték kapuikat. Az összetört szívű Ramszesz végül elengedi a zsidókat. Mózes lelkét gyötri a bűntudat a csapások miatt, amit a testvérének és Egyiptomnak okozott.

A zsidók kivonulnak Egyiptomból, és Mózes vezetésével átkelnek a Vörös-tengeren; az Úr kettéválasztotta előttük a vizet, így szárazon juthatnak át. Ám hamarosan egyiptomi katonák szegődnek a nyomukba, élükön a bosszúszomjas Ramszesszel, és megpróbálják megölni őket. Az Úr ismét a zsidók segítségére siet: a tenger vize újra megárad, de csak a katonákat sodorja el, a zsidók épségben átjutnak a túloldalra. Ramszeszt a tenger másik partjára veti a víz, teljesen egyedül, ahol tehetetlenségében Mózes nevét őrjöngi. Mózes a túlsó partról egy utolsó búcsút vesz egykori testvérétől, majd elindul, hogy tovább vezesse népét az Ígéret földje felé, Kánaánba. A film azzal zárul, ahogy Mózes lejön a Sínai-hegyről, kezében tartva a Tízparancsolatot.

Szereplők

Betétdalok

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos oldal
• Egyiptom hercege a PORT.hu-n (magyarul)
• Egyiptom hercege az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Egyiptom hercege az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Egyiptom hercege a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Egyiptom hercege a Box Office Mojón (angolul)
• Egyiptom hercege a tematikus DreamWorks wikiben (angolul)

Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!