Eichstätt

Eichstätt
Eichstätt címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Altmühlkreis (1808. október 1. – 1810. október 31.) Felső-Bajorország (1972–) Eichstätt járás
Irányítószám	85072
Körzethívószám	08421
Rendszám	EI
Testvérvárosok	Lista Vestenanova
Népesség
Teljes népesség	13 714 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	287,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	371 m
Terület	47,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 48° 53′ 31″, k. h. 11° 11′ 02″48.891944444444, 11.18388888888948.891944°N 11.183889°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 31″, k. h. 11° 11′ 02″48.891944444444, 11.18388888888948.891944°N 11.183889°E
Eichstätt Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Eichstätt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eichstätt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Eichstätt település Németországban, azon belül Bajorországban, azon belül Felső-Bajorországban. Lakosainak száma 13 714 fő (2022. december 31.).^[1] Eichstätt Schernfeld és Pollenfeld községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Története

Az Eichstätti egyházmegyét 741-ben Szent Willibald alapította egy régi római állomás (Aureatum vagy Rubilocus) helyén. 908-ban a várost fallal vették körül és alapítólevelet is kapott. Egy hercegpüspök irányította, és a Szent Római Birodalomban az 1802-es szekularizációig az Eichstätt-i püspökség székhelye volt. A város 1806-ban a Bajor Királyság része lett. Eichstätt az Eichstätt-i Hercegség része volt, amelyet I. Maximilián király 1817-ben vejének, Eugène de Beauharnais-nak adott, 1821-ben visszaállították a püspöki székhelyet, majd 1855-ben visszatért a bajor koronához.

Nevezetességek

• A várost a Willibald kastély (Willibaldsburg) uralja. A dóm mellett Eichstättben 12 templom és 10 kolostor található.

Oktatás

Eichstättben található Németország egyetlen katolikus egyeteme a Katholische Universität Eichstätt-Ingolstadt (KU), melyet 1980-ban alapítottak, mely Bajorországban teljes körű egyetemi jogokat kapott, beleértve a doktori és habilitációs fokozatokat is.

Itt születtek, itt éltek

• Tobias Barnerssoi (született 1969-ben), alpesi síző és sportriporter.
• Erhard Bauer (meghalt 1493), városi építész.
• Erich Emminger (1880-1951), politikus (centrumpárti), 1923-1924 között igazságügy-miniszter.
• Anton Fils (1733-1760), zeneszerző.
• Edmund Harburger (1846-1906), müncheni rajzoló és festő.
• Johann Philipp Jeningen (1642-1704), katolikus pap.
• Konrad Kyeser (1366-1405 után), középkori európai nemes és haditechnikus.
• Jörg Mager (1880-1939), az elektronikus zene úttörője és feltalálója.
• Caritas Pirckheimer (1467-1532), nürnbergi apátnő a reformáció idején.
• Willibald Pirckheimer (1470-1530), jogász, író humanista
• Max von Widnmann (1812-1895), szobrász, Schwanthaler utódja a müncheni képzőművészeti akadémia professzoraként (1849-1887).

A városhoz kötődő személyiségek:

• Szent Walpurga, más írásmóddal Valderburg vagy Guibor (Kr. u. 710 - 777. február 25. vagy 779), a Frank Birodalom angolszász misszionáriusa volt. II. Adrianus pápa 870 körül május 1-jén szentté avatta. Szent Walpurgis-éj (vagy "Sankt Walpurgisnacht") az ünnepe előestéjének neve, amely egybeesik május elsejével. Eichstättben a csontjait egy sziklába vitték, amelyből állítólag csodás gyógyhatású olaj kezdett szivárogni, ami a zarándokokat a kegyhelyére vonzotta[9][körlevél].

• II. Viktor pápa (Gebhard von Dollnstein-Hirschberg) (meghalt 1057), ötödik német pápa 1055-1057.
• Eichstätt-i II. Gundekar (1019-1075), püspök, egyházpolitikus (szarkofág a dóm Szent János-kápolnájában).
• Loy Hering (1484/85-1564), Kaufbeurenből származó reneszánsz szobrász, Eichstätt tanácsosa és polgármestere.
• Elias Holl (1573-1646), augsburgi építőmester, a Willibaldsburg építésze.
• Karl Engel, Jakob Engel testvére, ács és építőmester
• Franz Xaver Witt (1834-1888), egyházzenész, zeneszerző, reformátor, az általános német Cäcilienvereine alapítója, 1870-1871 Eichstätt karnagya.
• Maximilian szászországi herceg (1870-1951) (1870-1951), az albertinus ág hercege, papi és kápláni tevékenység Eichstättben, egyházkutató.
• Cesare Orsenigo (1873-1946 Eichstättben), 1930-tól 1945-ig apostoli nuncius Németországban, XII. Pius (Eugenio Pacelli) utóda a németországi apostoli nuncius posztján.
• Karl Friedrich Lippmann (1883-1957)

Kapcsolódó szócikkek

• Bajorország települései

További információk

• Hivatalos oldal

Források