Elsüllyedt Palota

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Elsüllyedt Palota
Település	Fatih
Építési stílus	bizánci építészet
Hasznosítása
Felhasználási terület	palota ancient Roman cistern építmény
Elhelyezkedése
Elsüllyedt Palota Pozíció Isztambul térképén
é. sz. 41° 00′ 30″, k. h. 28° 58′ 41″41.0084038, 28.977920941.008404°N 28.977921°EKoordináták: é. sz. 41° 00′ 30″, k. h. 28° 58′ 41″41.0084038, 28.977920941.008404°N 28.977921°E
Elsüllyedt Palota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Elsüllyedt Palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Elsüllyedt Palota vagy Bazilika Ciszterna (törökül: Yerebatan Sarayı vagy Yerebatan Sarnıcı) az egyik legnagyobb a több száz hajdani víztározó közül, melyek ma is ott fekszenek Isztambul alatt. Ez a ciszterna a Hagia Szophia közvetlen szomszédságában, a belváros közepén található. A víztározót I. Justinianus bizánci császár építtette 532-ben.

A 143x54 méteres termet 336 darab 8 méternél is magasabb márvány oszlop tartja, melyek közül két oszlop az ókori görög szörnyeteg, Medusza fején nyugszik. A két kőfej eredete ismeretlen. A legtöbb oszlopot korinthoszi oszlopfő koronázza, ez is alátámasztja azt a feltevést, hogy hajdani épületek elbontásával teremtettek nyersanyagot az Elsüllyedt Palota építéséhez. A Medúsza fejek is rendezetlenül állnak, a ciszterna építői alighanem csupán a kőanyagot látták a valamikori szobrokban, nem a szépségre törekedtek.

A terem falai 4 méter szélesek, és speciális vízálló malterral építették őket. A víz az Isztambultól mintegy 20 km-re északra lévő belgrádi erdőből eredt és folyt be a városba az akvadukton (ókori vízvezetéken) keresztül.

Az Isztambuli Városi Múzeum által végzett 1985-ös helyreállítás után 1987. szeptember 9-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Manapság népszerű turistalátványosság.

A ciszterna szerepelt az Oroszországból szeretettel (1963) című James Bond-filmben valamint az Inferno (2016) című filmben is.