Emil Racoviță

Emil Racoviță
Született	1868. november 15.[1][2][3] Jászvásár
Elhunyt	1947. november 19. (79 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	román
Foglalkozása	zoológus felfedező botanikus szpeleológus egyetemi oktató geológus
Iskolái	Párizsi Egyetem jogi kara Párizsi Egyetem
Sírhelye	Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Emil Racoviță témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Emil Racoviță (Jászvásár, 1868. november 15. – Kolozsvár, 1947. november 19.) román barlangkutató és biológus.

Pályafutásának kezdete

Tanulmányait Jászvásáron végezte, majd az apja kívánságára a párizsi egyetemen jogot tanult. Utána viszont a Sorbonne természettudományi karán végzett 1891-ben, és itt is doktorált 1896-ban.

Biológusként 1897-99 között részt vett a belga antarktiszi expedícióban, ahonnan 1600 darabból álló biológiai és zoológiai gyűjteménnyel tért vissza. Az expedíciót követően tanulmányt tett közzé a cetekről. 1900-ban a franciaországi Banyuls-sur-Mer oceanológiai laboratóriumában lett igazgatóhelyettes.

Barlangkutató tevékenysége

A Mallorcai Cueva del Drach barlangban felfedezett új rákfajok hatására felhagyott az óceánkutatással és a földalatti ökoszisztémák vizsgálatának szentelte magát.

1907-ben jelent meg a „Essai sur les problèmes biospéologiques” című műve, a világon az első bioszpeleológiai munka. Ezt követően „Biospeologica” néven nemzetközi programot indított a barlangok faunájának vizsgálatára. 1920. április 26-án megalapította Kolozsvárott a világ első Barlangtani Intézetét.

1940 augusztusában, amikor a bécsi döntést következményeképpen Kolozsvár Magyarország része lett, Emil Racoviță az intézettel együtt Temesvárra költözött. A II. világháború után visszaköltözött Kolozsvárra, hogy újjászervezze az intézetet, de a munka befejezése előtt 79 éves korában meghalt. Sírja a házsongárdi temetőben található.

Tisztségei

• A kolozsvári egyetem rektora (1929–1930)
• A Román Akadémia elnöke (1926–1929)
• A Barlangtani Intézet igazgatója (1920–1947)

Művei

• Essai sur les problemes biospeologiques (Esszé a bioszpeleológia problémáiról; 1907)
• Speologia (Szpeleológia; 1927)
• Evoluția și problemele ei (Az evolúció és problémái; 1929)

Emlékezete

• Róla nevezték el az Emil Racoviță Főgimnáziumot.
• Nevét viseli az Antarktiszon lévő román kutatóállomás – Law–Racoviță kutatóállomás – és az Emil Racoviță Múzeum.
• Kolozsvárott mellszobrot állítottak emlékére (lásd fénykép).

Jegyzetek

Források

• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 77. old.
• Traian Orghidan: Emil Racoviță a bioszpeológia megalapítója. Karszt és Barlang, 1968. I–II. félév. 5–6. old.